„Ábrányi Kornél (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése ld.: Wikipédia-vita:Sablonműhely#Színész infobox AWB |
|||
39. sor:
Az ezt követő önkényuralmi években Pesten élt. 1860-ban megalapította az első magyar zenei szakfolyóiratot, a [[Zenészeti Lapok]]at, amelynek 1876-ig főszerkesztője volt. 1863-ban szintén ő volt az egyik alapítója a [[Zenészsegély Egylet]]nek, majd 1865-ben az ő indítványára jött létre az [[Országos Magyar Dalárdaegyesület]], amelynek 1888-ig vezértitkára volt. 1875-től jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia felállításának előkészületeiben, majd 1883-ig titkárként, nyugdíjazásáig, 1888-ig pedig tanárként dolgozott az intézményben. Zeneszerzést, [[zeneelmélet]]et, [[zenetörténet]]et és zeneesztétikát tanított. Utóbbi témában 1877-ben tankönyve jelent meg, amely első jelentős ilyen témájú zeneirodalmi kiadvány volt Magyarországon.
1882-től szerkesztette a [[Zenészeti Közlöny]]t és állandó zenei rovatot vezetett a [[Pesti Napló]]nál, a [[Magyar Sajtó]]nál és a [[Pester Lloyd]]nál. Életművének maradandó értéke zenei közéleti tevékenysége. Rendszeresen publikált zenei írásokat.Írásaival [[Frédéric Chopin]], [[Liszt Ferenc|Liszt]], [[Richard Wagner (zeneszerző)|Richard Wagner]], [[Hector Berlioz]] és magyar kortársai művészetét népszerűsítette, könyvet írt [[Mosonyi Mihály]]ról, [[Liszt Ferenc]]ről és [[Erkel Ferenc]] életéről és munkásságáról.
Budapesten 1876. október 28-án mutatta be a [[Nemzeti Színház]] [[Georges Bizet|Bizet]] Carmenjét. [[Ludovic Halévy]] szövegkönyvének első fordítója id. Ábrányi Kornél volt.
| |||