„Vaskapu-szoros” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszaállítottam a lapot Sepultura változatára (mentés ideje: 2014-09-29 17:23:09, oldid: 15166645) a Látszer segítségével
67. sor:
A hajózás, a római építmények elpusztulása után, az egész középkorban alig működött. Az összeszűkülő mederben a sodrás igen sebes volt, néhány helyen pedig (például az Izlas és a Tachtalia szikláknál) a folyam gyors és alattomos irányváltoztatása vitte szirtre a merész kormányosokat. Lefelé az út életveszélyes, felfelé gyakorlatilag lehetetlen volt.{{refhely |Sulinet: Vaskapu}}
 
A ''Columbaria'' nevű római erőd helyén építették a szerbek a [[galambóc]]i ([[szerb nyelv|szerbül]] ''Golubac'') várat. A név továbbélése mutatja, hogy a hely folyamatosan lakott maradt. Galambóc a legfestőibb és legépebben fennmaradt várrom az Al-Dunán.{{refhely |Perei Utazás}} A Duna duzzasztása miatt a vár alsó része vízben áll. Galambóc vára tartósan szerb kézben volt, de 1427-ben át kellett volna adni Zsigmond magyar királynak a várat, e helyett a várvárkapitány török kézre juttatta.
[[Fájl:Golubac.JPG|bélyegkép|jobbra|240px|A galambóci vár a szorosok bejáratánál]]
A László várLászlóvár (Szent László vára) Coronini/Pescari ([[Lászlóvára]]) község mellett, Újmoldovától délre, a Galambóci várral szemben áll a Duna parti „Várhegyen”. A hajdanán az Al-Dunánál lévő legerősebb, ma már romokban álló magyar várat [[Zsigmond magyar király|Zsigmond királyunk]] hamarjában építtette fel 1427 telén, a Galambóc elleni támadás előkészítéseként. Zsigmond, a Lászlóvárat megépítve, támadást indított, de alulmaradt a harcban, és a török felmentő sereg elől alig tudott megmenekülni.{{refhely |ELTE: Várak Magyarországon}}
 
Galambóc török kézen maradt, később csak [[Kinizsi Pál]] tudta elfoglalni. A romoktól szép kilátás nyílik, látható a közeli Babakáj (Nagyapó-szikla) is.