Wikipédia

„Váradi béke” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
{{Habsburg–török háború (1540–47)}}
kiegészítés, tagolás, sablon, format
Címke: HTML-sortörés
1. sor:
{{Szerződés infobox
A '''váradi béke''' [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] a Nyugati Magyar Királyság és [[I. János magyar király|I. János]] a Keleti Magyar Királyság uralkodója között megkötött béke [[1538]]. [[február 24.|február 24]]-én.▼
| név = Váradi békeszerződés
[[Kép:The Emperor Ferdinand.jpg|balra|bélyegkép|250px|[[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] (1531 körül)]]▼
| kép1 = Crono4.jpeg
[[Kép:Johans von Gottes gnaden König zu Hungern.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|[[I. János magyar király|I. János]] (1535. körül)]]▼
| képaláírás1 = A nagyváradi vár
| kép2 =
| képaláírás2 =
| típus = titkos örökösödési, béke- és szövetségi szerződés
| megszövegezés dátuma =
| aláírás dátuma = [[1538]]. [[február 24.]]
| aláírás helye = [[Nagyvárad]], [[Bihar vármegye]], [[Magyar Királyság]]
| aláírók = [[Fájl:Coa Hungary Country History John I of Hungary (Szapolyai) (1526-1540).svg|25px]]&nbsp;[[I. János magyar király]] ([[Frangepán Ferenc]] kalocsai érsek, [[Statileo János]] erdélyi püspök, [[Brodarics István]] váci püspök, [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] koronaőr, [[Werbőczy István]])<br/>
[[Fájl:Coat of Arms of Ferdinand I of Austria (1503-1564) as King of Hungary and Bohemia.svg|25px]]&nbsp;[[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd magyar király]] (nevében [[Leonhard Vels]] tábornok) <br/>
[[File:Armoiries de Charles Quint.svg|25px]]&nbsp;[[V. Károly német-római császár|V. Károly császár]] (nevében [[Johannes Wese]] érsek)
| ratifikációs okmányok leadása =
| életbelépés =
| nyelvek = latin
| weboldal =
}}
{{Habsburg–török háború (1540–47)}}
▲A '''váradi béke''' [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] a Nyugati Magyar Királyság és [[I. János magyar király|I. János]] a Keleti Magyar Királyság uralkodója között megkötött béke [[1538]]. [[február 24.|február 24]]-én.
A két magyar király I. Ferdinánd és I. János hosszú küzdelem után elismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így [[1538]]-ban [[Nagyvárad|Váradon]] a két uralkodó titkos megállapodást kötött. 1537 végén [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] császár követe [[Wese János]] lundi érsek - aki a magyar ügyekben komoly jártasságot szerzett - hogy az ország két ellenséges királya között békét közvetítsen, tárgyalásokat kezdett [[Sárospatak]]on, amelyen [[Fráter György|György barát]], [[Frangepán Ferenc]] kalocsai érsek, [[Brodarics István]] váci püspök és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]], a Szapolyai párt egyik vezére is részt vett. 1538. első napjaiban Váradra mentek át, ahol [[Werbőczy István]] és [[Statileo János]] erdélyi püspök is bekapcsolódott a tárgyalásokba, amelyek végül eredményre vezettek. Ferdinánd és Szapolyai képviselői 1538. február 24-én megkötötték a békét.▼
 
▲A két magyar király I. Ferdinánd és I. János hosszú küzdelem után elismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így [[1538]]-ban [[Nagyvárad|Váradon]] a két uralkodó titkos megállapodást kötött. 1537 végén [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] császár követe [[Johannes Wese János]] lundi érsek -– aki a magyar ügyekben komoly jártasságot szerzett -– hogy az ország két ellenséges királya között békét közvetítsen, tárgyalásokat kezdett [[Sárospatak]]on, amelyen [[Fráter György|György barát]], [[Frangepán Ferenc]] kalocsai érsek, [[Brodarics István]] váci püspök és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]], a Szapolyai -párt egyik vezére is részt vett. 1538. első napjaiban Váradra[[Nagyvárad]]ra mentek át, ahol [[Werbőczy István]] és [[Statileo János]] erdélyi püspök is bekapcsolódott a tárgyalásokba, amelyek végül eredményre vezettek. Ferdinánd királyt [[Leonhard Vels]] tábornok, Észak-Magyarország katonai főparancsnoka, a császárt Wese érsek, magyarországi ügyekben meghatalmazott nagykövet és miniszter képviselte. A [[Habsburg-ház]] és Szapolyai képviselői 1538. február 24-én megkötötték a békétbékeszerződést.
 
<center><gallery>
▲[[Kép:Johans von Gottes gnaden König zu Hungern.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|[[I. János magyar király|I.Szapolyai János király]] (1535. körül)]]
▲[[Kép:The Emperor Ferdinand.jpg|balra|bélyegkép|250px|[[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd osztrák főherceg]] (1531 körül)]]
Lucas Cranach d. Ä. - Portrait of Charles V - WGA05695.jpg|[[V. Károly német-római császár]] (1534 k.)
</gallery></center>
 
A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész I. Jánosé, a nyugati rész I. Ferdinándé lett. Ezen kívül kimondta, hogy I. János magyar király halála után az egész ország Habsburg Ferdinándra száll. I. János ekkor már idős volt, és mivel sem felesége, sem örököse nem volt, elfogadta ezt a szerződést.
 
{{idézet 2| ''"Minthogy„Minthogy pedig magyar királlyá választásunkkor megígértük, hogy tiszteletben tartjuk Magyarország jogait és szabadságait, s erről az országnak és párfeleinknek levelet is adtunk, kötelesek leszünk ily levelet adni e béke s az országlakosok esküjének kihirdetésekor azoknak is, akik János király halála után, amikor az ő utódává leszünk, engedelmességünkre térnek."”''}}
 
A szerződésbe (a biztonság kedvéért) azért belevették azt is, hogy ha I. János magyar királynak fia születne, akkor őt kárpótolni kell őt egy német hercegséggel. A megállapodásmegállapodást I. János érdekei miatt volttitokban titkoskellett tartani, a Habsburg–magyar egyezség ugyanis ezkihívta volna [[I. Szulejmán oszmán szultán]]nak nem tetszett volnaharagját.
 
Az egyezményt azonban egyik fél sem vette komolyan. I. Ferdinánd mindenről tájékoztatta a I. Szulejmán szultánt. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves I. János meghiúsította I. Ferdinánd terveit: feleségül vette [[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabellát]], a lengyel király lányát, akitől fia született, de ez a frigy nem sokáig tartott, mert [[1540]]-ben I. János szívszélhűdésben meghalt. Halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, [[Fráter György]]öt, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, [[II. János magyar király|János Zsigmondot]] juttatja a trónra. A szerzetes [[Fráter György]] nagyon ügyes politikus volt. Ennek ellenére [[1541]]-ben I. &nbsp;Szulejmán szultán megszálltacsapatai megszállták [[Buda (történelmi település)|Budát]], majdfogságba hurcolták a Szapolyai-párt vezetőit. A szultán Izabellának és acsecsemő csecsemőnekfiának adta [[Erdély]]t, melyetamelyet később [[Fráter György]] szervezett állammá.
 
== Forrás ==
* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/13het/tori/varadibeke.html A váradi béke (1538)] (sulinet.hu)
* [[Nemeskürty István]]: ''Ez történt Mohács után,'' Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1968. (259. old.)
 
{{DEFAULTSORT:VaradibekeVáradibéke}}
[[Kategória:Békeszerződések]]
[[Kategória:A három részre szakadt Magyarország]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Váradi_béke”