Wikipédia

„Váradi béke” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kieg
18. sor:
}}
{{Habsburg–török háború (1540–47)}}
A '''váradi béke''' [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] a Nyugati Magyar Királyság és [[I. János magyar király|I. János]] a Keleti Magyar Királyság uralkodója között [[Nagyvárad]]on megkötött békebékeszerződés [[1538]]. [[február 24.|február 24]]-én.
 
==Előzmények==
A két magyar király I. Ferdinánd és I. János hosszú küzdelem után elismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így [[1538]]-ban [[Nagyvárad|Váradon]] a két uralkodó titkos megállapodást kötött. 1537 végén [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] császár követe [[Johannes Wese]] lundi érsek – aki a magyar ügyekben komoly jártasságot szerzett – hogy az ország két ellenséges királya között békét közvetítsen, tárgyalásokat kezdett [[Sárospatak]]on, amelyen [[Fráter György|György barát]], [[Frangepán Ferenc]] kalocsai érsek, [[Brodarics István]] váci püspök és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]], a Szapolyai-párt egyik vezére is részt vett. 1538 első napjaiban [[Nagyvárad]]ra mentek át, ahol [[Werbőczy István]] és [[Statileo János]] erdélyi püspök is bekapcsolódott a tárgyalásokba, amelyek végül eredményre vezettek. Ferdinánd királyt [[Leonhard Vels]] tábornok, Észak-Magyarország katonai főparancsnoka, a császárt Wese érsek, magyarországi ügyekben meghatalmazott nagykövet és miniszter képviselte. A [[Habsburg-ház]] és Szapolyai képviselői 1538. február 24-én megkötötték a békeszerződést.▼
{{bővebben|Magyar belháború (1526–38)}}
▲A két magyar király I. Ferdinánd és I. János hosszú küzdelem után elismertefelismerte, hogy egyikük sem tudja legyőzni a másikat, így kiegyezésre törekedtek. [[1538]]-ban [[Nagyvárad|Váradon]] a két uralkodó titkos megállapodást kötött. 1537 végén [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] császár követe [[Johannes Wese]] lundi érsek – aki a magyar ügyekben komoly jártasságot szerzett – hogy az ország két ellenséges királya között békét közvetítsen, tárgyalásokat kezdett [[Sárospatak]]on, amelyen [[Fráter György|György barát]], [[Frangepán Ferenc]] kalocsai érsek, [[Brodarics István]] váci püspök és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]], a Szapolyai-párt egyik vezére is részt vett. 1538 első napjaiban [[Nagyvárad]]ra mentek át, aholitt [[Werbőczy István]] és [[Statileo János]] erdélyi püspök is bekapcsolódott a tárgyalásokba, amelyek végül eredményre vezettek. Ferdinánd királyt [[Leonhard Vels]] tábornok, Észak-Magyarország katonai főparancsnoka, a császárt Wese érsek, magyarországi ügyekben meghatalmazott nagykövet és miniszter képviselte. A [[Habsburg-ház]] és Szapolyai képviselői 1538. február 24-én megkötötték a békeszerződést.
 
<center><gallery>
28 ⟶ 30 sor:
</gallery></center>
 
==A szerződés tartalma==
A szerződés két részre osztotta az országot: a keleti rész I. Jánosé, a nyugati rész I. Ferdinándé lett. Ezen kívül kimondta, hogy I. János magyar király halála után az egész ország Habsburg Ferdinándra száll. I. János ekkor már idős volt, és mivel sem felesége, sem örököse nem volt, elfogadta ezt a szerződést.
 
{{idézet 2| ''„Minthogy pedig magyar királlyá választásunkkor megígértük, hogy tiszteletben tartjuk Magyarország jogait és szabadságait, s erről az országnak és párfeleinknek levelet is adtunk, kötelesek leszünk ily levelet adni e béke s az országlakosok esküjének kihirdetésekor azoknak is, akik János király halála után, amikor az ő utódává leszünk, engedelmességünkre térnek.”''}}
 
A szerződésbe (a biztonság kedvéért) azért belevették azt is, hogy ha I. János magyar királynak fia születne, akkor őt kárpótolni kell egy német hercegséggel. A megállapodást I. János érdekei miatt titokban kellett tartani, a Habsburg–magyar egyezség ugyanis kihívta volna [[I. Szulejmán oszmán szultán]] haragját.
 
==Következmények==
Az egyezményt azonban egyik fél sem vette komolyan. I. Ferdinánd mindenről tájékoztatta a I. Szulejmán szultánt. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves I. János meghiúsította I. Ferdinánd terveit: feleségül vette [[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabellát]], a lengyel király lányát, akitől fia született, de ez a frigy nem sokáig tartott, mert [[1540]]-ben I. János szívszélhűdésben meghalt. Halálos ágyán megeskette hű tanácsadóját, [[Fráter György]]öt, hogy nem tartja be a váradi béke passzusát, hanem fiát, [[II. János magyar király|János Zsigmondot]] juttatja a trónra. A szerzetes [[Fráter György]] nagyon ügyes politikus volt. Ennek ellenére [[1541]]-ben I.&nbsp;Szulejmán szultán csapatai megszállták [[Buda (történelmi település)|Budát]], fogságba hurcolták a Szapolyai-párt vezetőit. A szultán Izabellának és csecsemő fiának adta [[Erdély]]t, amelyet később [[Fráter György]] szervezett állammá.
{{bővebben|Buda ostroma (1540)|Buda ostroma (1541)|Buda török kézre kerülése}}
Az egyezményt azonban egyik fél sem vette komolyan. I. Ferdinánd mindenről tájékoztatta a I. Szulejmán szultánt. Arra számított, hogy a szultán megvonja a segítséget ellenfelétől, ha rájön az árulásra. Ez így is történt, ám az 52 éves I.&nbsp;János meghiúsította I. Ferdinánd terveit: [[1539]]. [[március 2.|március 2-án]] feleségül vette [[Jagelló Izabella magyar királyné|Jagelló Izabellát]], a [[I. Zsigmond lengyel király]] leányát. 1539 szeptemberében Ferdinánd személyes küldöttjét, [[Laszky Jeromos]]t küldte [[Isztambul|Konstantinápoly]]ba, hogy a szultánt részletesen tájékoztassa a váradi békekötésről. Ferdinánd motivációja az árulásra feltehetően az lehetett, hogy a szultán ne nyújtson segítséget Jánosnak, Ferdinánd ellenében.
 
Szapolyai Jánosnak [[1540]]. [[július 7.|július 7-én]] fia született, de két héttel ezután János király meghalt (valószínűleg szívszélhűdésben). Végakaratában meghagyta hű tanácsadójának, [[Fráter György]]nek, hogy ne tartsa be a váradi béke passzusait, hanem fiát, [[II. János magyar király|János Zsigmondot]] juttassa a trónra. A szerzetes [[Fráter György]] nagyon ügyes politikus volt. Török segítséggel igyekezett megvédelmezni Magyarországot Ferdinándtól, aki katonai erővel próbált érvényt szerezni a váradi szerződésnek. [[1541]]-ben azonban I.&nbsp;Szulejmán szultán csapatai megszállták [[Buda (történelmi település)|Budát]], fogságba hurcolták a Szapolyai-párt vezetőit. A szultán Izabellát és csecsemő fiát eltávolította az országból, és nekik adta [[Erdély]]t, amelyet később [[Fráter György]] szervezett állammá.
 
== Forrás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Váradi_béke”