„Peszticid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
rossz állapotú cikk, egyelőre csak kozmetika |
|||
1. sor:
A '''peszticidek''', más néven '''növényvédőszerek''' olyan anyagok és annak keverékei, (vegyszerek, biológiai szubsztanciák és egyéb ágensek), melyek alkalmazásának a célja a [[növények]], termények védelme, és a [[
== Csoportosítás ==
Csoportosíthatók felhasználás szerint, vegyi struktúrájuk szerint, fizikai állapotuk szerint és más egyéb szempontok alapján lehetséges. Például lehetnek [[Szervetlen kémia|szervetlenek]], szintetikusak és biopeszticidek ([[mikrobiológia]]i és [[biokémia]]i hatásúak). A biopeszticidek közt megjelentek olyan készítmények, amelyek a kártevők és betegségek természetes ellenségeit tartalmazzák.
A felhasználásuk szerint a következő csoportba sorolhatóak:
31. sor:
=== Használata ===
A növényvédőszerek használata nagy odafigyelést és szakértelmet igényel, mivel az összes peszticid [[méreg]]. A [[környezet]] szempontjából rendkívül károsak lehetnek, mivel még forgalomban vannak olyan szerek, amelyek lassan és nehezen bomlanak le. Ezért is nagyon fontos, hogy szakemberek által meghatározott útmutatókat a gazdálkodók pontosan betartsák. Bekerülhetnek az élelmiszerláncba, az ökorendszerbe, a talajba és a [[Víz|vizekbe]], ahol fel is halmozódhatnak, és komoly pusztítást okozhatnak.
Ma már az ilyen vegyszereket a hatóságok fokozatosan kivonják a forgalomból.
===
Az [[Európai Unió]] 2009-ben új szabályozást vezetett be.
Az új szabályozás szerint a peszticidekben megengedett hatóanyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság bevonásával állítják majd össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezik. Ezt vagy saját nemzeti döntés alapján tehetik meg, vagy pedig az ún. kölcsönös elismerés elve alapján.
42 ⟶ 41 sor:
=== A betiltott hatóanyagok ===
A [[Rák (betegség)|rákkeltő]] (karcinogén), mutagén, reprodukciót károsító, valamint az [[Belső elválasztású mirigyek|endokrin]]-zavarokat okozó, nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező, illetve tartósan le nem bomló kémiai anyagokat az új szabályozás betiltja, kivéve, ha a növényvédő szer az emberi szervezettel csak elhanyagolható mértékben érintkezik.
Szigorúbb engedélyeztetési szabályok vonatkoznak majd emellett az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejlődési, neurotoxikus ([[idegrendszer]]re ható) vagy immunotoxikus ([[immunrendszer]]re ható) tulajdonságokat okozhatnak. A [[
A veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédő szereket helyettesíteni kell biztonságosabb készítményekkel, ha elérhetőek ilyenek – szól a jogszabály. A szakbizottsági képviselők ennek határidejét öt évről három évre csökkentenék.<ref>Európai parlament:Kevesebb növényvédő szert lehet majd használni az EU‑ban;Közegészségügy; 2009. január 12.</ref>
52 ⟶ 50 sor:
Eddig főként a haszonállatok, a halak és a méhek esetén mutatták ki káros hatásaikat. Valamint az élelmiszerekben is rendszeresen találhatunk vegyszermaradékokat (leggyakrabban salátában, paprikában, paradicsomban).
Problémát jelent még az esetükben az is, hogy egyre több rezisztens, azaz ellenálló károsító faj jelenik meg.
==== Nem engedélyezett - betiltott szerek ====
''(a lista nem teljes)''
#Aldikarb
#Champhechlor (Toxaphen)
67 ⟶ 66 sor:
#EDB
#HCH/BHC
#Lindane
#Paraquat
#Parathion
#methylparathion
#Pentachlorophenol
81 ⟶ 80 sor:
==Vegyszermentes növényvédelem a permakultúrában==
A növényvédelem a [[permakultúra|permakultúrás]] kertben/gazdaságban úgy valósul meg, hogy a növények társítása olyan, hogy az egyrészt kedvező élőhelyet jelent a kártevőket pusztító egyéb rovarok, madarak számára, amelyek így egy elviselhető szinten tartják a különféle kártevő populációkat, másrészt a vegyesen telepített haszonnövények, kevésbé sérülékenyek, mint a monokultúrában termesztett növények.
A gyomok elleni védekezés vegyszermentes módja többek között a [[mulcsozás]]. A mulcsozás a földfelszín takarása valamilyen szerves, elbomló anyaggal, pl. falevél, kaszált fű, stb. Ha a takarás elég vastag, akkor az alatta levő növények nem tudnak áttörni rajta. Ha nagyon gazos területen alkalmazzuk, néha szükséges két rétegben mulcsozni. A második réteget akkor felvinni, amikor az első rétegen átnőtt a gaz és már 10-15 cm-t nőtt. Következő évre a területen az évelő gazok is eltűnnek, szabadon vethető. A mulcsos takarást a talajnedvesség fenntartása érdekében is érdemes alkalmazni.
<ref>[http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3379558 Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás]</ref>
| |||