Wikipédia

„MÁV Magyar Államvasutak Zrt.” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szaszazs (vitalap | szerkesztései)
93 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Szaszazs (vitalap | szerkesztései)
93 szerkesztés
28. sor:
A '''MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.)'''<ref name="eler">{{cite web |url=http://mav.hu/kozerdeku_adatok2.php?mid=14fb367981428b |title=Elérhetőségi adatok |accessdate=20130716 |publisher=MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |language=magyar}}</ref> [[Magyarország]] állami vasúttársasága. A vasúthálózat teljes hossza 7297 kilométer. A magyarországi vasúthálózat összeköttetésben áll más [[európa]]i hálózatokkal, személy- és teherszállítás terén szolgáltatásokat nyújt nekik. A MÁV jogelődjét [[1868]]-ban alapították, a vállalat elnök-vezérigazgatója: Dávid Ilona. A társaság székhelye Budapesten található, de kisebb-nagyobb telephelyei vannak több más magyarországi városban is.
 
== A MÁV-csoport története ==
== Története ==
{{Bővebben|Magyarország vasúttörténete}}
[[Fájl:Mikó Imre.jpg|bélyegkép|balra|180px|[[Mikó Imre (politikus)|Mikó Imre]], a MÁV-ot megalapító miniszter]]
 
[[1867]]-ben, a [[kiegyezés]] évében felhatalmazást kapott a magyar kormány az Országgyűléstől államkölcsön felvételére.
Már a [[kiegyezés]] évében felhatalmazást kapott az [[Országgyűlés]]től az első kormány államkölcsön felvételére vasút- és csatornaépítésekre. A [[pénz]] egy részéből a kormány [[1868]]. [[július 1.|július 1-jén]] felvásárolta a csődbe ment Magyar Északi Vasutat ([[Pest (történelmi település)|Pest]]–[[Salgótarján]]). [[1869]]. [[október 31.|október 31-én]] a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium elrendeli, hogy az államkincstár kezelésébe vett Magyar Északi Vasút és a közeljövőben megnyíló [[Zákány]]–[[Zágráb]] vonal neve ''Magyar Királyi Államvasutak'' legyen. A ''Magyar Királyi Államvasutak'' (MÁV), amely [[1945]]-ig fokozatosan felvásárolta vagy államosította az összes hazai magántulajdonú vasutat, és jelentősen bővítette is a hálózatot. [[1949]]. [[március 15.|március 15-én]] a MÁV formálisan a ''Közlekedési és Postaügyi Minisztérium,'' vagyis az állam része lett, és ebben a formában működött a rendszerváltásig. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium [[1993]]. [[június 30.|június 30-án]] létrehozta a '''Magyar Államvasutak Részvénytársaságot''' (MÁV Rt.) a Magyar Állam 100%-os tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.<ref>[http://www.mav.hu/res/AOegysegesszerkezet_140127.pdf Alapító Okirat]</ref> [[2005]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a társaság zártkörűen működő részvénytársasággá alakult, amelynek alapítói jogait a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja. Azóta hivatalos magyar rövidítése '''MÁV ZRt.''' A MÁV története hosszú időn át szinte egyet jelentett a [[Magyarország vasúttörténete|magyarországi vasúttörténet]]tel. [[2006]]. [[január 1.|január 1-je]] óta a MÁV felügyeleti szerve a [[Magyar Vasúti Hivatal]].<ref name="Lelegzet3364">[http://www.lelegzet.hu/archivum/2005/12/3364.hpp ''Antal Dániel a Magyar Vasúti Hivatal miniszteri biztosa (A vasút jövője)''] [[Lelegzet.hu]], [[2005]]. december</ref> Az Árufuvarozási Üzletág 2006. [[január 1.|január 1-jétől]] [[Rail Cargo Hungaria|MÁV Cargo Zrt.]] néven a MÁV Zrt. leányvállalata volt, mely a privatizáció után az [[Osztrák Szövetségi Vasutak]] magyarországi leányvállalata lett.
 
A vasút- és csatornaépítésekre felvett államkölcsön egy részéből a kormány [[1868]]. [[július 1.|július 1-jén]] felvásárolta a csődbe ment ''Magyar Északi Vasutat'', amely a [[Pest (történelmi település)|Pest]]–[[Salgótarján]] vonalat kezelte.
[[2007]]. [[július 1.|július 1-jétől]] a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét a [[MÁV-START Zrt.]] vette át. Az új cég 100%-os tulajdonosa szintén a MÁV Zrt.▼
 
A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium [[1869]]-ben elrendelte, hogy az államkincstár kezelésébe vett vasút és a közeljövőben megnyíló [[Zákány]]–[[Zágráb]] vonal neve együtt ''Magyar Királyi Államvasutak'' legyen – így alakult meg a mai MÁV jogelődje. Ettől az évtől kezdve az állami szerepvállalás erősödött, a nehéz anyagi helyzetbe kerülő magánvasutakat az állam kisegítette vagy kivásárolta. Vonalaikat és járműveiket a Magyar Királyi Államvasutak vette át, így a hálózat fejlődése töretlen volt.
[[2008]]. [[január 1.|január 1-jétől]] pedig a korábbi Gépészeti Üzletágból szerveződött két újabb leányvállalat: a [[MÁV-GÉPÉSZET Zrt.]] (járműkarbantartás) és a [[MÁV-TRAKCIÓ Zrt.]] (vontatásszolgáltatás).
[[1949]]. [[március 15.|március 15-én]] a MÁV formálisan is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, vagyis az állam része lett, és így is működött a rendszerváltozásig.
 
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium [[1993]]. [[június 30.|június 30-án]] létrehozta a ''Magyar Államvasutak Részvénytársaságot'' (MÁV Rt.), a Magyar Állam 100 százalékos tulajdoni hányadával, határozatlan időtartamra.
A MÁV évek óta veszteséges, [[1995]]–[[2008]] között a leányvállalataival együttes [[konszolidált adósságállomány]]a 768 milliárd forintra nőtt, vagyonvesztése pedig meghaladta a kétbillió forintot.<ref name="mancs-ketbillio">[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15763 "Vagyonvesztése meghaladja a kétbillió forintot" - Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elnöke], [[Magyar Narancs]], 2008. január 17.</ref>
 
[[2005]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a társaság zártkörű részvénytársasággá (MÁV Zrt.) alakult, alapítói jogai a gazdasági és közlekedési miniszterhez kerültek.
 
Az Árufuvarozási Üzletág [[2006]]. [[január 1.|január 1-től]] ''MÁV Cargo Árufuvarozási Zrt.'' néven, a MÁV Zrt. leányvállalataként kezdte meg önálló működését, 2008-as privatizációját követően két évvel pedig új néven, ''Rail Cargo Hungaria Zrt.''-ként folytatta tevékenységét.
 
▲[[2007]]. [[július 1.|július 1-jétőltől]] a korábbi Személyszállítási Üzletág feladatkörét szintén egy leányvállalat, a ''[[MÁV-START Zrt.]]'' vette át., Azamelynek új cég 100%-osszázszázalékos tulajdonosa szinténugyancsak a MÁV Zrt. lett.
 
[[2008]]. január 1-jén a korábbi Gépészeti Üzletágból szerveződött két további leányvállalat: a járműkarbantartó ''MÁV-GÉPÉSZET Zrt.'', és a vontatásszolgáltató ''[[MÁV-TRAKCIÓ Zrt.]]'' A MÁV-csoport szervezeti átalakítása révén utóbbi kettő [[2014]]. január 1-jén jogutódlással megszűnt, tevékenységüket a MÁV-START Zrt. vette át.
 
Az 1868-ban alapított MÁV Magyar Államvasutak Zrt. tulajdonosa jelenleg is a magyar állam, amely tulajdonosi jogait a társaság felett a nemzeti fejlesztési miniszter útján gyakorolja.
 
A több mint 140 éves múltra visszatekintő MÁV-csoporthoz csaknem 30 vállalat tartozik. A cégek tevékenységi körei közül kiemelkedik a pályaműködtetés és a személyszállítás. A vasúttársaság árufuvarozási tevékenységet közvetlenül nem végez, de pályahálózatán egyre több hazai és külföldi árufuvarozó vállalatnak biztosít szolgáltatásokat, a pályahozzáféréstől kezdve a vontatáson át a karbantartásig, javításokig.
 
A MÁV-csoport személyszállítási leányvállalata kiemelten az utasok igényeire fókuszál, míg a pályavasúti szervezeti egység az infrastruktúrával kapcsolatos üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatokat látja el.
 
== Pályavasút ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/MÁV_Magyar_Államvasutak_Zrt.”