„MÁV Magyar Államvasutak Zrt.” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
113. sor:
A MÁV első pályaudvara a [[Józsefvárosi pályaudvar]] volt: 1867-ben adták át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően vette át a feladatát a szintén a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvar.
== A MÁV-csoport nemzetközi kapcsolatai ==
[[Fájl:MÁV-Nemzetközi forgalomban.JPG|bélyegkép]]
[[Fájl:MÁV utazás.jpg|bélyegkép]]
A vasúti árufuvarozás teljes piacliberalizációja röviddel hazánk EU-csatlakozását követően történt meg. A vasúti infrastruktúrához történő nyílt hozzáférés feltételeit az EU alkotta keretek között a tagállamok önállóan határozhatták meg. Ez ahhoz vezetett, hogy tagállamonként eltérőek lettek ezek a feltételek, de az EU egységesítést célzó programot indított. Ez lett a vasúti árufuvarozási folyosók rendszere. Az árukorridorok speciális menetvonalak összességét jelentik.
A speciális menetvonalakat összehangoltan, az érintett pályahálózatokon várható vágányzárok figyelembevételével tervezik. A speciális menetvonalak kiemelt státuszt élveznek, így nem fordulhat elő, hogy az egyik országban menetrend szerint közlekedő vonat a szomszédos állam területére érve hirtelen jelentős késést okozó várakozásra kényszerüljön.
A speciális menetvonalak kínálatát az árukorridor pályavasúti tagjai alakítják ki egymással egyeztetve, figyelembe véve a piaci igényeket. Akár azt is megtehetik, hogy két párhuzamos vasútvonal esetében az egyik évben az egyik, a másik évben a másik vonalon jelölik ki a speciális menetvonalakat. Ez abban az esetben lehet előnyös, ha pályaépítések miatt tervezett vágányzárakat igyekeznek elkerülni.
Újdonság az árukorridorok kínálatában 2015-ben a rugalmas menetvonalak intézménye. A fuvarozóknak ugyanis rendkívül lényeges, hogy az üzemeltetéssel összefüggő vagy kereskedelmi okok miatt szükséges megállások helyét és idejét maguk határozhassák meg. Az árukorridorok ezért úgy alakítják át menetrendi kínálatukat, hogy csak a szűk keresztmetszeteken – elsősorban a határátmeneteken – való áthaladás időpontja rögzített, a többi szakaszon mozgástér biztosított az igény szerinti megállásokhoz.
A hazai pályahálózatokon két meglévő, működő árukorridor vonalai haladnak keresztül:
A 6. számú [[Spanyolország]] déli részéből kiindulva [[Franciaország]]on, [[Olaszország]]on keresztül, [[Szlovénia|Szlovénián]] át egészen [[Záhony]]ig tart, ez a Mediterrán Korridor. A 7. számú [[Prága|Prágából]] kiindulva 6 kelet-közép-európai és délkelet-európai országot köt össze a [[Fekete-tenger]]rel és az [[Égei-tenger]]rel. Ez az Orient Korridor. Hamarosan várható a meghosszabbítása a német északi-tengeri kikötőkig.
Míg a Mediterrán Korridor központja [[Milánó]]ban, addig az Orienté Budapesten található. Az egyközpontos kapacitáselosztást a VPE Kft. végzi, a titkársági teendőket a MÁV Zrt. látja el, a piacfelügyeleti feladatok a [[Nemzeti Közlekedési Hatóság]] feladatkörébe tartoznak, a kormányzati szintű együttműködést pedig az NFM szervezi. A magyar nyelvű támogatás minden szinten biztosított a hazai [[Vállalkozó vasúti társaság|vállalkozó vasutak]] számára, ami közlekedésdiplomáciai siker.
== Források ==
| |||