„Kurziválás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Így már tényleg megfigyelhető! |
→Használata: Kurzív szóhoz tapadó központozási jelek |
||
26. sor:
==Használata==
=== Toldalékok kapcsolása ===
A kurziválás célja az esetek többségében a [[kiemelés]], ez a leggyakoribb módszer. ''Jellemző még a hosszabb-rövidebb idézéskor is a kurzívák használata. Ilyenkor az idézeten belüli kiemeléseket ''antikvával'' szedik.''
43. sor:
Egy szövegen belül lehetőleg mindvégig ugyanazzal a megoldással éljünk.
=== Kurzív szóhoz tapadó központozási jelek ===
A szóhoz tapadó (azaz utána szóköz nélkül álló) központozási jelek (vessző, pont, kérdő- és felkiáltójel, kettőspont stb.) szintén ''kurzívak!''<ref>[http://www.gff-szeged.hu/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A dőlt betűs részhez tapadó központozási jelek maguk is ''dőljenek!''] (4. o.), [http://www.nytud.hu/nyk/szerzoink.pdf ugyanez], [http://www2.arts.u-szeged.hu/cla/Studies/workrules.htm ugyanez], [http://tfk.kefo.hu/images/kervenye/szakdolg_kov_ba.pdf ugyanez]; [http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/zarodolg/szovszrk.pdf a tapadó írásjelek: , ; . : - – ! ? … „ ” ’ ( ) szintén kurzívak.] (6. o.) A ''Nyelvtudományi Közlemények'' [http://www.nytud.hu/nyk/reg/096.pdf 96.] és [http://www.nytud.hu/nyk/nyk104.pdf 104.] kötete (PDF, 25-30 MB) szintén a többször idézett útmutatást nyújtja.</ref>
== Források ==
| |||