[[Fájl:Passarowitz 1718.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A pozsareváci békekötés osztrák nyeresége]]
A '''pozsareváci béke''' a [[AusztriaHabsburg Birodalom]], a [[Velencei Köztársaság|Velence]] és az [[TörökországOszmán Birodalom]] között [[1718]]. [[július 21.|július 21]]-én, [[Pozsarevác]]on megkötött békeszerződés, lezárva az [[osztrák–török háború (1716–18)|osztrák-törökosztrák–török]] és a [[velencei–török háború (1714–18)|velencei-törökvelencei–török háborút]]. A béke aláírásának következtében a történelmi [[MagyarországMagyar Királyság]] területén megszűnt a török uralom. ANem teljesült az a Habsburg követelés, hogy Rákóczit,a Bercsényit,[[Porta]] Forgáchot,szolgáltassa Esterházyki Antalt„kellő ésbüntetésük Vayvégett” Mihályt[[II. szolgáltassaRákóczi kiFerenc|Rákóczit]], a[[Bercsényi portaMiklós|Bercsényit]], „kellőForgáchot, büntetésük[[Esterházy végett”,Antal]]t nemés teljesült[[Vay Mihály]]t. [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] és hiveihívei Törökországban maradhattak. A szultán határozata szerint a bujdosó Rákóczit és híveit, a [[Márvány-tenger]] partján fekvő [[Rodostó]]ba internálta.
A törökök lemondtak a [[Temesi bánság]]ról, [[Szerbia]] és [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] északi részéről, [[Havasalföld]] nyugati feléről Ausztria javára, de megszerezték Velencétől annak [[peloponnészosz]]i birtokait. E békeszerződés után kezdődött a Temesi bánság betelepítése német telepesekkel.
A békekötést követő időszak lehetővé tette, hogy a [[pragmatica sanctio]] által Magyarországon a Habsburg uralom megszilárdulhasson Magyarországon.
