„Arab nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Yera (vitalap | szerkesztései) a →Kapcsolódó szócikkek: +1 |
|||
36. sor:
== Klasszikus és modern standard arab ==
Az „arab” kifejezés utalhat az irodalmi/standard arabra (الفصحى al-fuṣḥā), vagy az arab
A standard arab (اللغة العربية الفصحى al-luġatu l-ʿarabiyyatu l-fuṣḥā, „a legfennköltebb/legékesszólóbb arab nyelv”) éppúgy utal kortárs [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] és [[Közel-Kelet|közel-keleti]] médiában használt nyelvre, mint a [[Korán]] nyelvére, és gyakorlatilag minden írott szövegre.
44. sor:
A beszélt, vagy nyelvjárási arab elnevezés a számos nemzeti vagy területi nyelvi változatra utal, melyek eredetileg a klasszikus arabból származnak, és amelyek a hétköznapi beszélt nyelvet alkotják. A beszélt arabnak több különböző területi változata van. Ezek helyenként annyira eltérnek egymástól, hogy már nem kölcsönösen érthetőek egymás számára. A nyelvjárásoknak jellemzően nincs írott formája. Gyakran inkább a közvetlen hangnemű beszélt média használja, mint a szappanoperák és talkshow-k.<ref>{{cite web |url= http://strategyleader.org/articles/arabicpercent.html |title= Population Analysis of the Arabic Languages |author= Orville Boyd Jenkins |date= 18 March 2000}}</ref>
Az arab jelenkori szociolingvisztikai helyzete kitűnő példát nyújt a [[diglosszia]] nevű nyelvészeti jelenségre, amely egy adott nyelv két különböző változatának normál használata egy időben, rendszerint különböző társadalmi helyzetekben. Az arab esetében bármilyen nemzetiségű tanult arab feltételezhetően beszél mind a helyi nyelvjárásban, mind a közoktatásban tanult irodalmi arab nyelven. Amikor ugyanabból az országból származó emberrel beszélnek, sokan oda-vissza váltanak a nyelv két változata között ([[kódváltás]]), olykor akár egy adott mondaton belül is. Amikor különböző nemzetiségű tanult arabok beszélgetnek (például egy marokkói beszél egy
Mint más nyelvek, az arab nyelv is tovább alakul.<ref name="Kaye">{{cite journal |author= Alan S. Kaye |date= 1991 |title= The Hamzat al-Waṣl in Contemporary Modern Standard Arabic |journal= Journal of the American Oriental Society |volume= 111 |issue= 3 |pages= 572–574 |publisher= American Oriental Society |url= http://www.jstor.org/stable/604273}}</ref> Több modern kifejezés is bekerült a hétköznapi használatba; néhány esetben más nyelvekből (például فيلم film), vagy szóalkotással a meglévő szókészletből (pl. هاتف hātif "telefon" = "erős, messziről hallható hangú").
== Az arab hatása más nyelvekre ==
Az arab nyelv hatása az iszlám országokban a legjelentősebb, de szintén jelentős számú [[jövevényszó]]val gazdagította a következő nyelvek szókészletét: [[szindhi nyelv|szindhi]], [[pandzsábi nyelv|pandzsábi]], [[gudzsaráti nyelv|gudzsaráti]], [[berber nyelv|berber]], [[kurd nyelv|kurd]], [[pastu nyelv|pastu]], [[perzsa nyelv|perzsa]], [[szuahéli nyelv|szuahéli]], [[hindusztáni nyelv|hindusztáni]] (különösen a beszélt változatai), [[török nyelv|török]], [[maláj nyelv|maláj]] és [[indonéz nyelv|indonéz]], [[rohingya nyelv|rohingya]], [[bengáli nyelv|bengáli]], [[tagalog nyelv|tagalog]], [[spanyol nyelv|spanyol]] és [[portugál nyelv|portugál]]; természetesen beleértve azokat az országokat és nyelvüket is, ahol ezeket a nyelveket beszélik. Például az arab "könyv" (كتاب /kitāb/) szó az összes említett nyelvbe átkerült, kivéve a spanyolt és a portugált, amelyek latin eredetű szót használnak, a ''libro'' és ''livro'' szavakat, valamint a tagalogot, ami az ''aklát'' szót használja. Sőt, az [[Angol nyelv|angolban]] és a [[Magyar nyelv|magyarban]] is előfordulnak arab eredetű szavak, noha a legtöbbjük más, mediterrán nyelvek közvetítésével kerültek át. A [[máltai nyelv|máltai]]<ref>[http://www.britannica.com/eb/article-9050379/Maltese-language Maltese language - Britannica Online Encyclopedia<!--Bot-generated title-->]</ref> és a [[kinubi nyelv|kinubi]] viszont az arabból származnak, és nem csupán szavakat vagy nyelvtani szabályokat kölcsönöztek.
| |||