„Wallaszky Pál” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Élete |
||
22. sor:
Szlovák földműves szülők, Wallaszky Jakab és Tomischovicz Mária fia. 1753-tól [[Selmecbánya|Selmecbányán]], 1756-ban [[Rimaszombat]]ban, 1757-től [[Pozsony]]ban végezte iskoláit. Már tanuló korában beszélt magyarul, szlovákul, latinul és németül, értett görögül és héberül. 1761-ben tanárai a Sembery családhoz küldték nevelőnek [[Losonc]]ra. Két évig ott volt nevelő, majd tanítványával újra a pozsonyi evangélikus gimnáziumba ment és tovább képezte magát.
1767-ben [[Lipcse|Lipcsébe]] utazott hittudományt hallgatni. Közben tanulmányozta a bölcseletet, a régi nyelveket és a történelmet is. Tanulmányaiban [[Bél Mátyás]] fia, a lipcsei egyetemen tanárként működő [[Bél Károly András]] irányította. Ekkor már gyűjtötte az adatokat irodalomtörténeti munkájához. [[Halle|Halléban]] és [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]]ben is tanult, az utóbbi helyen átnézte [[Rotarides Mihály]] hátrahagyott kéziratait.
1769 végén a [[Békés vármegye]]i [[Tótkomlós]] evangélikus gyülekezete meghívta papjának. Később a [[Pest vármegye]]i [[Cinkota|Cinkotán]] volt prédikátor, ekkor került kapcsolatba pesti tudós körökkel, többek között [[Cornides Dániel]]lel és [[Horányi Elek]]kel. Néhány évvel később betegsége miatt lemondott állásáról és a [[Gömör vármegye]]i Jolsva magyar-szlovák evangélikus gyülekezetének lelkipásztora lett, itt is maradt haláláig. Mint gömöri alesperes tagja volt a pesti zsinatnak (1791). Ötvenéves papi jubileumán, 1819-ben falujában széleskörű ünneplésben részesítették.
| |||