Főmenü megnyitása

Módosítások

Túlzásnak érzem az "erősen gyaníthatót". Egy csomó más népet is türk néven emlegettek akkoriban (kazárokat, kunokat stb.). Ez egy jól hangzó, de bizonyíthatatlan állítás.
A következő saga Leif bátyjának, Thorvaldnak a történetét meséli el, aki öccse nyomdokain haladva társaival szintén eljutott Vinlandba, ahol kiteleltek, majd felfedező utakat tettek a terület partvidékén. Egy újabb év után már a letelepedés gondolatával foglalkoztak, amikor összeütközésbe kerültek az indián bennszülöttekkel. Az összecsapás során Thorvald megsebesült és meghalt, társai ezután visszatértek Grönlandra. A sagák szerint ezután is több expedíció indult Vinland földjére, amelyből kitűnik, hogy a vikingek komolyan foglalkoztak a felfedezett terület gyarmatosításával, de a feladat meghaladta az erejüket. Túl messze voltak a hazai támaszpontoktól, nem rendelkeztek hatékony fegyverekkel sem, mint a későbbi [[spanyolok|spanyol]] konkvisztádorok, és a bennszülöttek ellenállása is igen nagy volt. Ez volt a vikingek korának utolsó nagyszabású erőpróbája, amely ha sikeres, talán más irányt adhatott volna az egész emberi történelemnek. Ezen sagák leírását a régészeti leletek is megerősítik annyiban, hogy Új-Fundlandon valóban megtalálták egy régi viking település maradványait.
 
A sagák szerint a vikingek egyik [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] expedíciójában részt vett egy Tyrker nevezetű férfi, akirőlaki erősennem gyaníthatóteljesen kizárt, hogy a vikingekhez csapódott [[magyarok|magyar]] ember volt, mivel azidőtájt [[Európa|Európában]] többek között a magyarokat is [[türk]]öknek nevezték.<ref>Erdődy János: Küzdelem a tengerekért – A nagy felfedező utazások kora; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1981., 4. kiadás, 10-11. old.</ref> Egyesek szerint [[Amerika (szuperkontinens)|Amerikában]] a vikingek talán eljuthattak a [[Karib-tenger]] térségébe is. Ezt arra alapozzák, hogy az [[aztékok]] egyik istene, a jóságos [[Quetzalcoatl]] az [[indiánok]] mondái szerint vörös hajú, fehér bőrű szakállas ember volt, aki a [[tenger]] ([[Nyugat (égtáj)|nyugat]]) felől érkezett „szárnyas” [[hajó]]kkal, majd oda ([[kelet]]nek) távozott, de megígérte, hogy egyszer visszatér. A leírás ráillik a vikingekre és hajóikra.
Amikor [[Hernán Cortés]] [[spanyolok|spanyol]] konkvisztádor [[1519]]-ben a [[Yucatán-félsziget]]en partra szállt, az akkori [[azték]]ok Quetzalcoatl utódjának tartották, aki majd megdönti a véres, emberáldozatokat követelő [[Huitzilopochtli]] [[isten]] uralmát.<ref>Erdődy János: Küzdelem a tengerekért – A nagy felfedező utazások kora; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1981., 4. kiadás, 14. és 18. old.</ref>
 
167

szerkesztés