„Budenz József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások → További információk AWB |
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek |
||
44. sor:
'''Budenz József''' ([[Rasdorf]], [[Németország]], [[1836]]. [[június 13.]] – [[Budapest]], [[1892]]. [[április 15.]]) német származású magyar [[nyelvészet|nyelvtudós]], egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.
[[Benkő Loránd]] szerint „A hazai nyelvtudomány korszaknyitó és korszakalkotó egyénisége”,<ref>[[Benkő Loránd]]: ''Megnyitó'' a Budenz születésének 150. évfordulóján rendezett emlékülésen. Nyelvtudományi Közlemények, 89/
== Életpályája ==
53. sor:
1858 és 1860 között a [[székesfehérvár]]i [[ciszterciek|ciszterci]] gimnáziumban tanított [[német nyelv|német]] és [[görög nyelv]]et. 1861-ben Hunfalvy közbenjárására az [[Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ|MTA Könyvtárának]] segédkönyvtárosa és az Akadémia levelező tagja lett.
A török, majd a [[finnugor nyelvek]] kutatásával foglalkozott, az utóbbival Hunfalvy bízta meg.<ref>{{cite web| url =http://maraczlaszlo.atw.hu/|title =Dr. Marácz László, Amszterdami Egyetem: A magyar nyelv eredetéről|date=2010-07-17|accessdate = 2010-10-21| publisher =Marácz László hivatalos weboldala}}</ref><ref>{{cite book|last=Götz|first=László|authorlink=Götz László|title=Keleten kél a Nap|year=1989|publisher=Püski K.|isbn=963-8256-30-3}}, 480. old.</ref> Hunfalvy bízott abban, hogy az indogermanisztikát tanult Budenz képes lesz analóg módszerekkel a finnből levezetni a magyar nyelvet. Erről Budenz [[1870]]-ben a következőt írta [[August Ahlqvist]] finn nyelvésznek: „Az ember könnyen elveszíti a kedvét Magyarországon, ha olyan haszontalan dolgokkal foglalkozik, mint a magyar nemzet nyelvének kutatása.”<ref name="Marácz László hivatalos honlapja">{{cite web| url =http://maraczlaszlo.atw.hu/|title =Dr. Marácz László, Amszterdami Egyetem: A magyar nyelv eredetéről|date=2010-07-17|accessdate = 2010-10-21| publisher =Marácz László hivatalos honlapja}}</ref><ref>Hajdú Péter: ''Budenz-problémák'', Nyelvtudományi Közlemények, 89/
Eleinte a magyar nyelvet leginkább a törökkel hasonlítgatta, mert Hunfalvyval együtt azt hitte, hogy ezzel van legközelebbi rokonságban. Ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része csak szavak átvételén alapszik, s hogy voltaképpen a finnugor nyelvek (finn, lapp, vogul) a miénknek legközelebbi rokonai. Ekkor teljes erejét az ugor nyelvhasonlításra fordította. 1868-ban magántanár lett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetemen]]. Ugyanakkor jelent meg a ''Magyar és finn–ugor nyelvekbeli szó-egyezések'' című munkája. 1872 és 1892 között az akkor felállított „ural-altáji”, azaz finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszék tanára volt, ez idő alatt egész iskolát nevelt fel. A hetvenes években alkotta legnagyobb munkáját, a ''Magyar-ugor összehasonlító szótár''t (1873–1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemzi, összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb ''Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana'' című munka, mely a nyelvtani alakok magyarázatát adja, ez azonban befejezetlen maradt. A hátrahagyott töredékeket tanítványa, [[Simonyi Zsigmond]] adta ki.<ref name="A A Pallas nagy lexikona"/>
64. sor:
== Művei (válogatás) ==
* Csuvas közlések és tanulmányok. H.n., é. n.
* Magyar-ugor összehasonlító szótár:
* Vélemény a magyar helyesírás javításáról / a M. Tud. Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága elé terjesztették Budenz József és Szarvas Gábor (
* [http://mek.oszk.hu/10000/10079/ Finn nyelvtan olvasmányokkal és szótárral. Budapest : Knoll, 1880.] [4], 205, [3] p. ([[Mikola Tibor]] gyűjtemény)
* Máté evangélioma moksa-mordvin nyelven / Tyumenyev A. fordításából bevezetéssel és szójegyzékkel közölt Budenz József. Budapest : MTA, [[1881]]. 84 p. (Ser. Ugor füzetek : adalékok az ugor nyelvek ismeretéhez és összehasonlításához ; Klny. a ''[[Nyelvtudományi Közlemények]]'' 16. kötetéből.)
* [http://mek.oszk.hu/10000/10095/ Finn nyelvtan : hang- és szótan. 5. jav. kiad. Budapest : Hornyánszky Viktor kiadása, 1900.] 69 p. (Ser. Finn-ugor Kézikönyvek 1. Nyelvtani vázlatok. Olvasmányok és szójegyzékek. Szerk. [[Szinnyei József (nyelvész)|Szinnyei József]] (
* Finn nyelvtan : hang- és szótan. 6. jav. kiad. Budapest : Hornyánszky, [[1905]]. 69 p. (Ser. Finnugor Kézikönyvek 1. szerk. [[Szinnyei József (nyelvész)|Szinnyei József]] (
== Emlékezete ==
75. sor:
A [[szeged]]i Nemzeti Pantheonban féldomborműves emléktábla őrzi emlékezetét.
Születésének 150. évfordulóján, 1986-ban emlékülést rendeztek Budapesten. Az ülésen előadást tartott [[Miko Korhonen]] finn nyelvész így értékelte Budenz munkásságát: „Budenzet joggal nevezik az összehasonlító finnugor nyelvtudomány atyjának. Főművei, az első finnnugor nyelveket egybevető szótár, illetve nyelvtan révén kiérdemelte ezt a címet.”<ref>Miko Korhonen: ''Budenz József tudományos eredményei a mai nyelvészet szemszögéből'', Nyelvtudományi Közlemények, 89/
== Források ==
| |||