Wikipédia

„Leuven” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Rotlink (vitalap | szerkesztései)
4 749 szerkesztés
a nem működő linkjavítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{más|Louvain-la-Neuve}}
{{Belga település infobox
| név = Leuven
| helyi név = Louvain
| becenév = Pietermannen (Péteresek) és Koeienschieters (Tehénlövők)
| mottó = Loven boven, altijd God loven! (Leuven mindenek felett, Istent mindig dicsérjük!)
| kép = Leuven.jpg
| képaláírás = A leuveni városháza
| zászló = Flag_of_Leuven.svg
| címer = Wapen_van_Leuven.svg
| régió = [[Flandria]]
| közösség = [[Flamand Közösség]]
14. sor:
| járás = [[Leuven járás]]
| rang = város
| alapítás éve = 884
| polgármester = Louis Tobback (sp.a)
| népsűrűség = 1623
| terület = 56,63
| szélességi fok = 50
| szélességi ívperc = 52
25. sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 16
| szöveg pozíciója =
| weboldal = www.leuven.be
}}
 
56. sor:
== Története ==
=== Az első települések nyomai ===
A Leuven környékén talált tűzkő-leletek azt bizonyítják, hogy már i. e. 130.000 körül lakott volt a vidék, az első állandó település azonban csak i. e. 3500 körül keletkezett. I. e. 1600 körül a [[nerviusok]] és az [[eburonok]] lakták a környéket, házaikat fából és vályogból építették. [[Julius Caesar]] a [[gall háború]]ban meghódította a mai Belgium területének déli részeit, és a Leuven városát átszelő [[Dijle]] folyó lett a határ az új provincia két közigazgatási egysége, a nyugati ''Civitas Nerviorum'' és a keleti ''Civitas Tungrorum'' között. Mivel a későbbi katolikus egyházmegyék követték a római közigazgatási egységeket, a város a középkorban két püspökség alá tartozott: a Dijlétől nyugatra eső területek a [[cambrai]]-i egyházmegyéhez tartoztak, míg a Dijle keleti partjának a [[liège]]-i hercegpüspök volt az ordniáriusa (egyházi elöljárója). A harmadik századi [[Germánok|germán]] törzsek támadásai megtizedelték a város lakosságát.
 
=== Leuven a középkorban ===
Leuven első említése (''Luvanium'' ill. ''Loven'') egy [[884]]-ből (v. [[891]]-ből) származó leírásban található, amely [[Karintiai Arnulf]] [[frankok|frank]] királynak egy [[Vikingek|viking]] hadsereg feletti győzelmét örökíti meg. Egy legenda szerint a város vörös-fehér-vörös sávos zászlaja a várost átszelő [[Dijle]] folyó véráztatta partjait, és a két part közötti vizet jelképezi ezen csata után. A modern [[heraldisztika]] szerint azonban [[Alsó-Lotaringia]] színeit tartalmazza, és a [[13. század]]ból származik, ahonnét [[Ausztria]] zászlaja is ered.
 
Kedvező földrajzi fekvéséből kifolyólag Leuven a [[Brabanti Hercegség]] kereskedelmi központjává vált a [[11. század|13]]<!--???-->-[[14. század]]ok között. A növekedést illusztrálja, hogy a korábbi városfalak által határolt terület szűknek bizonyult, és ezért [[1360]]-ra új falakat emelt a város. Leuvennek a posztógyártásban és -kereskedésben betöltött korábbi szerepét jól bizonyítja az a jó minőségű leuveni posztó, amelyet 14-15. századi szövegek ''lewyn''-ként (vagy: ''Leuwyn'', ''Levyne'', ''Lewan(e)'', ''Lovanium'', ''Louvain'')<ref>[https://archive.is/20120629171312/www.library.ucla.edu/yrl/reference/maps/blaeu/germania-inferior-nt.htm%23prima_brabantiae Blaeu Atlas (UCLA Library - YRL Reference and Instructional Services)<!-- Robot generálta cím -->]</ref> említenek.
 
A [[15. század]]ban kezdődött Leuven aranykora, a [[Leuveni Katolikus Egyetem]] megalapításával ([[1425]]), amelynek a 14. századbeli [[gótika|gótikus]] posztókereskedő ház egyik felében adott helyet a város. Később, amikor a [[németalföld]]i posztókereskedés hanyatlásnak indult, az egyetem kapta meg az egész épületet. A 15. századból származik a jelenlegi [[Szent Péter]] templom (a város főtemploma) és a [[gótika|gótikus]] városháza, valamint a Kerekasztal háza (jelenleg a Belga Nemzeti Bank épülete) is.
74. sor:
[[Fájl:Louvain Library WWI.jpg|thumb|left|[[Leuveni Katolikus Egyetem]] Könyvtárának romjai 1915-ben]]
 
A város [[20. század]]i történelme folyamán mindkét világháborúban súlyos károkat szenvedett, melynek során az Egyetemi könyvtár kétszer is megsemmisült. Az [[első világháború]]ban tisztázatlan körülmények között elpusztított könyvtár által kiváltott nemzetközi felháborodásnak köszönhetően a párizsi békeszerződések kártérítésre kötelezték Németországot. Amerikai oktatási intézmények és jótékonysági szervezetek adományaiból új könyvtárépületet emelnek, amit azonban a [[második világháború]]ban a németek megint (ezúttal szándékosan) elpusztítottak ([[1940]]). Ekkor mintegy 900 000 kötet vált a lángok martalékává, köztük a [[Leuveni Katolikus Egyetem]] [[1425]]-ből származó, az első világháború után megszerzett alapító levele is. [[1944]]-ben a várost súlyos bombatalálatok érik, és Szent Péter templom egy része is teljesen megsemmisül. Az egyetemi könyvtár a háború után újfent amerikai segítséggel épült újjá. A háború utáni helyreállítási munkák hosszú időt vesznek majd igénybe, a városházát csak [[1982]]-re sikerül teljesen helyreállítani.
 
== A város népességének alakulása ==
195. sor:
* [[Leuveni Albert]] (1165 körül – 1192), [[liège]]i püspök
* [[Leuveni Arnulf]], (1200 körül – 1250 körül),költő, [[ciszterciták|cisztercita]] apát
* [[Brabanti Mária]], (1254–1321) francia királyné
* [[Dirk Bouts]] (1410 körül – 1475), flamand festő
* [[Rudolf Agricola]] (1443–1485), [[humanizmus|humanista]]
* [[VI. Adorján pápa]] (1459–1523)
* [[Quentin Massys]] (1466 körül – 1530), flamand festő
* [[Rotterdami Erasmus]] (1466–1536), [[humanizmus|humanista]]
* [[Juan Luis Vives]] (1492–1540), [[humanizmus|humanista]]
206. sor:
* [[Rembert Dodoens]] (1517–1585), botanikus
* [[Jan Baptist Zangrius]], (? – 1606) rézmetsző, kiadó, nyomdász és könyvkereskedő
* [[Bellarmin Szent Róbert]] (1542–1621), teológus, az [[ellenreformáció]] kiemelkedő alakja
* [[Justus Lipsius]] (1547–1606), [[humanizmus|humanista]]
* [[Leonardus Lessius]] (1554–1623), jezsuita
221. sor:
* [[Lámfalussy Sándor]] (1929–), jegybankár, tőkepiaci szakértő, az euró "atyja".
* [[Mark Eyskens]] (1933–), közgazdász, kereszténydemokrata politikus, volt belga miniszterelnök
* [[Louis Tobback]], belga szocialistszocialista politikus, Leuven polgármestere
* [[Charles Ducal]] (1952–), flamand író és költő
* [[Arthur De Greef]] ([[1862]]–[[1940]]) belga zeneszerző és zongoraművész
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Leuven”