„M–3” változatai közötti eltérés

Az M–3 terveit a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Energetikai Kutatóintézetében dolgozták ki. 1956-58 között. A cél egy, az abban az időben a működő katonai célokra szolgáló nagy számítógépeknél [[BESZM]], [[Sztrela (számítógép)|Sztrela]], olcsóbb és kisebb polgári felhasználásra alkalmas számítógép létrehozása volt. Innen származik az elnevezése is, a hivatalos orosz elnevezés első szavának kezdőbetűje, ('''М'''алая электронная счётная машина<ref>a МЭСМ (MESZM) a ''Малая электронная счётная машина'' (malaja elektronnaja szcsotnaja masina) rövidítése, ld. [[:ru:МЭСМ]]</ref> — kis[méretű] elektronikus számológép). A [[Moszkva|Moszkvában]] elkészített tervek alapján több helyen épültek M–3-as számítógépek: Az [[Örményország]]i [[Jereván]]ban ez a gép volt a [[Razdan–3|Razdan]] sorozat alaptípusa, [[Fehéroroszország]]i [[Minszk]]ben ezeknek a terveknek az alapján készültek a Minszk sorozat első gépei, [[Kína|Kínában]] 1957-ben szintén ezeknek a terveknek segítségével épült az első kínai számítógép. És ezeknek a terveknek az alapján (ma úgy mondanánk ezen licencnek az alapján) épült [[Magyarország]]on 4 darab M–3.

Magyarországon 1956-ban hozták létre [[Varga Sándor]] vezetésével az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Kibernetikai Kutatócsoportját. A [[1956-os forradalom|forradalom]] miatt a kutatócsoport valójában 1957 februárjában kezdte meg működését de még ennek az évnek augusztusában hozzákezdett a Szovjetunióból kapott tervdokumentáció alapján az első magyar gyártású számítógép építéséhez. A számítógép kizárólag magyar gyártmányú a [[Tungsram]] által gyártott világszintvonalú szubminiatűr [[Elektroncső|rádiócsövekből]] épült. Egyedi magyar fejlesztés volt a memóriát helyettesítő [[Háttértár#mágnesdob|mágnesdob]] is.

Az M–3 [[kétcímes gép]] volt 31 bites szavakkal (ebből az első bit az előjel bit). A magyar változat [[operatív memória|operatív memóriája]], magyar fejlesztésű 1024 szó tárolására képes, [[Háttértár#mágnesdob|mágnesdob]]. Műveletei sebessége a mágnesdob lassúsága miatt 30 művelet/sec. A mágnesdobot később, a technikai fejlődésnek megfelelően, [[ferritgyűrűs memória|ferritgyűrűs memóriára]] cserélték. Ezzel a kapacitása ~80 000 szóra, sebessége 1500 művelet/sec-ra nőtt. A [[bemeneti periféria]] kezdetben [[lyukszalag#5-csatornás lyukszalag|5-csatornás mechanikus (telex) lyukszalag]], de ezt idővel [[Lyukszalag#8-csatornás lyukszalag|8-csatornás (teletype) szalag]] váltotta fel. [[Kimeneti periféria]] egy teletype írógép volt.

Az M–3-a gép aritmetikai és logikai műveleteinek végrehajtását segítette az akkumulátor. Ide került az utoljára végrehajtott művelet eredménye és az akkumulátor tartalmát gyakran használták a következő művelet végrehajtásakor. Negatív eredmény esetén az előjel bit értéke 1 lett, pozitív érték esetén 0. A gép ismerte a negatív nullát, ezzel a programozás során jól lehetett ''„trükközni”''. Az utasításkészlet két csoportra oszlott: aritmetikai-logikai utasításokra, és vezérlő utasításokra.

ahol '''x''' → utasításmodifikációs rész

{| {{széptáblázat}} width="90%" aligne="center"

! modifikációs rész '''x''' !! utasítás módja !! megjegyzés

{| {{széptáblázat}} width="50%" aligne="center"

! műveleti kód '''y''' !! művelet !! megjegyzés

A fenti két táblázatból következik, hogy például a „'''43''' c1 c2” (binárisan: „'''100011''' c1 c2”) utasítás végrehajtásakor a c1 és c2 rekeszek tartalma összeszorzásra kerül (a műveleti kód „3”) és a szorzás eredményét a gép a c2 rekeszbe és az akkumulátorban is tárolja (modifikátor „4”).

A vezérlőutasítások nem tartalmaznak modifikátort így minden vezérlő utasítás két nyolcas számrendszerben megadott szám.

{| {{széptáblázat}} width="96%" aligne="center"

! utasítás kód !! utasítás !! megjegyzés

| 34 || feltételes vezérlésátadás || ha az előjelbit értéke w=1, a vezérlés a c1 címre került, ha w=0 a c2 címre.

Az M–3 elsődlegesen műszaki tudományos számítások végzésére tervezték. Kiválóan alkalmas volt közönséges és parciális [[Differenciálegyenlet|differenciálegyenletekdifferenciálegyenlet]]ek integrálására. Nem csak lineáris, hanem nemlineáris egyenletek esetén is. Sokváltozós [[algebra]]i és transzcendens egyenletek megoldására és [[lineáris programozás]]i feladatok elvégzésére.

Az M–3-as számítógépnek, és a gépet létrehozó Kibernetikai Kutató Csoportnak a hatása a magyar informatikára szinte felmérhetetlen. Létrejött az a szakmai műhely amely képes volt az országban először egy működő számítógépet felépíteni, kialakult az az informatikus gárda amelyik a feladat kitűzésétől annak kódolásán át komplett feladatok megoldására képes volt. És nem utolsósorban, kialakult az a felhasználói kör, amely megértette a számítástechnika jelentőségét, és megszületett a számítógép használt iránti igény a gazdaság legkülönbözőbb területein.

* Sándor Ferenc: [[Dinamó]]k, [[transzformátor]]ok tekercselési számításai.

* {{cite web |url=http://www.computer-museum.ru/histussr/M3.htm |title=Малогабаритная электронная вычислительная машина М-3|accessdate=2012-12-12 |accessmonthday= |accessyear= |author=Рогачев Ю.В. |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date=|year= |month= |format= |work= |publisher=Russian Virtual Computer Museum|pages= |language=orosz|archiveurl= |archivedate=}}

* {{cite book |last= Dr. Szelezsán |first=János |authorlink= |coauthors= |title=A számítástechnika története |year=2008 |publisher= |location= |id= }}