„Rugalmasság (fizika)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(Pontosítás)
A [[Fizika|fizikában]] a '''rugalmasság''' szó, amit a [[görög nyelv|görög]] ''ἐλαστός'' (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan ''elasztikus'' (lásd: Wikiszótár) tulajdonságnak is nevezhetünk, egya szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik.
== Bevezetés ==
A tulajdonság az anyag [[kémia|molekularendszermolekula]]érerendszerére vezethető vissza. Azokat az anyagokat, amelyeknek ezt a jellegzetességét hasznosíthatjuk rugalmas anyagoknak nevezzük. Ezek lehetnek [[kémia|fémek]], vagy [[szerves kémia|gumi]] anyagok.
 
A valóságban a tökéletes rugalmasság igen ritka és: az anyag alkalmazásakor gyakran enyhe, állandó dimenzióváltozáson mehet keresztül anélkül, hogy ez annak használhatóságát jelentősen befolyásolná.
A [[Fizika|fizikában]] a ''rugalmasság'' szó, amit a [[görög nyelv|görög]] ''ἐλαστός'' (olv. elasztosz) vagyis vezethető szóból, számos modern nyelvhez hasonlóan ''elasztikus'' (lásd: Wikiszótár) tulajdonságnak is nevezhetünk, egy szilárd testeknek azt a képességét jelenti, hogy egy rájuk gyakorolt erő hatására, átmenetileg alakjukat megváltoztatva, dimenzióváltozásra (megnyúlásra) képesek, de az erőhatás megszüntével eredeti alakjukat (többé-kevésbé) ismét felveszik.
A tulajdonság az anyag [[kémia|molekularendszer]]ére vezethető vissza. Azokat az anyagokat, amelyeknek ezt a jellegzetességét hasznosíthatjuk rugalmas anyagoknak nevezzük. Ezek lehetnek [[kémia|fémek]], vagy [[szerves kémia|gumi]] anyagok.
 
Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a [[rugalmassági modulus|modulus]] azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg, ami egy kívánt lineáris elmozdulás lineáriselmozdulás-értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással és az arányossági tényező a modulus. A [[Folyáshatár|folyáshatár]] pedig az a megnyúlás értékmegnyúlásérték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul.
A valóságban tökéletes rugalmasság igen ritka és az anyag alkalmazásakor gyakran enyhe, állandó dimenzióváltozáson mehet keresztül anélkül, hogy ez annak használhatóságát jelentősen befolyásolná.
 
Az anyagok rugalmasságát két fizikai tényezővel mérjük: a [[rugalmassági modulus|modulus]] azt az anyagokra jellemző mechanikai feszültséget adja meg ami egy kívánt lineáris elmozdulás értékhez vezet. Pontosabban kifejezve: a mechanikai feszültség arányos a fajlagos nyúlással és az arányossági tényező a modulus. A [[Folyáshatár|folyáshatár]] pedig az a megnyúlás érték, amelyet meghaladva az anyag dimenzióváltozása állandósul.
 
== Lásd még ==
[[Rugalmassági modulus]]
 
[[Folyáshatár]]
 
== Források ==
{{források}}
Angol nyelvű Wikipedia
 
{{csonk-fizika}}
Wikiszótár
 
[[Kategória:Anyagtudomány]]
{{csonk-fizika}}
[[Kategória:Fizikai alapfogalmak]]