„1944-es kiugrási kísérlet” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(08.29)
A [[második világháború]] a vége felé közeledett a szovjet [[Vörös Hadsereg]] már [[Magyarország]] területén harcolt, amikor (román mintára) [[Horthy Miklós]] megpróbált „kiugrani” a háborúból.
 
[[Horthy Miklós]] kormányzó az [[augusztus 23.|augusztus 23-i]] román kiugrás keltette káoszban [[Augusztus 29.|29-én]] lemondatta [[Sztójay Döme|Sztójay Dömét]], helyére [[Lakatos Géza]] került. E lépéseknek köszönhetően átmenetileg megmenekült a [[Budapest]]en összezsúfolódott közel negyedmillió [[zsidók|zsidó]] állampolgár. Immár nyilvánvalóvá vált, hogy Horthy a [[Szovjetunió]]val lesz kénytelen tárgyalni. [[Faragho Gábor]] tábornok, a csendőrség és a rendőrség felügyelője előzetes fegyverszüneti bizottsága Moszkvába ment, ahol október 8-án kapta meg a feltételeket (a szovjet csapatokkal szembeni ellenségeskedés beszüntetése, hadüzenet Németországnak, visszavonulás az 1937-es határok mögé). Miután ezt Horthy elfogadta, a küldöttek október 11-én aláírták az egyezményt.<ref>[[Romsics Ignác]]: ''Magyarország története a XX. században'' (Osiris, 2003) 266. oldal.</ref> Ugyanezen a napon a szovjet csapatok átkeltek a [[Tisza|Tiszán]], elfoglalták [[Szeged]]et, [[Debrecen]] térségében pedig a háború második legnagyobb páncéloscsatáját vívták a német és magyar alakulatokkal.
 
Október 15-én megkezdődött a kiugrási kísérlet, ami a nyilas és a németbarát tisztek ellenállásán megbukott. Bakay Szilárdot, a budapesti I. hadtest parancsnokát tőrbe csalták.
Névtelen felhasználó