Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
== II. Lajos uralkodása ==
[[1516]]-ban elhunyt II. Ulászló és anarchiába esettsüllyedt országát fiára, a tízesztendős [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]]ra hagyta. Az ifjú királyt már [[1508]]-ban magyar, egy évvel később cseh királlyá koronázták, hogy ne merüljön fel komolyabb probléma apja halála után.<br />
Mivel még kiskorú volt, [[régens]]re volt szükség. Némi pártszakadásos viszálypártviszály után a kormányzást egy király mellé rendelt 28 tagú testületre bízták.
 
[[Fájl:Sueleymanname Akinci-Beys.png|bélyegkép|jobbra|280px|Egy [[akindzsi]]-[[bej|bég]] ábrázolása [[16. század]]i török miniatúrán]]
=== Lajos kísérlete hatalma megerősítésére ===
 
{{rquote|0%|center|''„II. Lajos XXXVI. magyar király 1516-1526. ki még atyja életében [[1506]]. cseh királlyá, [[1508]]. pedig magyar királlyá koronáztatott volt. - [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] holta után [[1516]]. trónusra ülvén, a' budai országgyűlés azt határozá, hogy a' 10 éves király maga uralkodjék a' kormánytanács segedelmével, személyére 's nevelésére pedig különösen [[Brandenburgi György]], II. Ulaszló húga fia, és [[Bornemissza János (főispán)|Bornemissza János]] viseljenek gondot; az első azonban mindennemű multaságban, vigalomban, hangászok, játékosok, alakosok időtöltéseiben tölteté a' nevendék királlyal kedvét, a' nemzet nagy kárára komolyabb foglalkozás, és tanulás elmellőzésével.”''|}}
 
A kiéleződő viták nemcsak Bakóczot és Beriszlót jellemezték, több úr is ragadott már egymás ellen fegyvert. Ebben a feszült légkörben, [[1518]]-ban került sor újabb országgyűlésre, ahol a király újra be akarta vezetni az egyforintos rendkívüli hadiadót, de a köznemesség ezt ellenezte, nem akarván a parasztokat terhelni. Ehelyett félforintos adó kivetését célozták meg, amennyiben a gyűlésen jelenlevő nemesek esküvel köteleznék magukat a végzések betartására. Mivel a főurak nem voltak erre hajlandók, a köznemesség [[Tolna|Tolnán]] ült össze. A rákosi gyűlés bandériumok felállítását szavazta meg a végvári katonaság pótlására és kizárták a tanácsból a köznemességet.
 
A következő országgyűlés már a védelem kiépítését helyezte kilátásba.<ref name="MNT">[http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/ Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története]</ref> Rendeletben parancsolták meg a nemesi és a megyei bandériumok irányítását a déli végekbe, míg a főnemesség és a főpapság fegyveresei [[Bács]]on egy támadó hadjáratra gyűltek volna össze. A jövedelmeket is hadászati célra szánták, nem pedig a korábbi adósságok kiegyenlítésére.<br />