Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
=== Az ország közelgő összeomlása ===
[[Fájl:Battle of Mohács, Turkish miniature.jpg|bélyegkép|balra|400px|Korabeli török miniatúra a mohácsi csatáról.]]
[[1525]]. [[május 7.|május 7-ére]] még egy országgyűlést hívtak össze Budán. Itt visszavonták a Fuggerek bányaszerződéseit, s a Thurzók néhány számadását, hogy valamiképp pénzhez jussanak, s megválasztották Werbőczyt nádorrá, aki [[1526]]-ban azonban lemondani kényszerült, s visszahelyették Báthoryt. A gyűlésen a köznemesség fegyveresen jelent meg, erőiket a király felszólítása ellenére sem voltak hajlandók visszavonni. A tanácskozást végig idegengyűlölet és vádaskodás kísérte, ilyen volt [[Szerencsés Imre]] alincstárnokalkincstárnok megvádolása, s az idegen diplomaták kiutasításának követelése, melynek oka állítólagos kémtevékenységük.<ref>A király ellenezte az olasz és német diplomaták kiutasítását, nem ok nélkül, mert veszélyes következetlenség lett volna egyszerre háborút tervezni az egyik oldalon, a másikon pedig elidegenedni a többi országtól. Kosáry D. 116. old.</ref>
 
A franciákat időközben leverték a [[páviaipaviai csata (1525)|páviaipaviai csatában]] és a királyt is elfogták. Az I. Ferenc és V. Károly közötti [[madridi béke (1525)|madridi békét]] – melynek megkötésében a magyarok is szerepet vállaltak –, a francia király rövidesen felrúgta, majd szövetségre lépett a pápával, így az ország ismét elszigetelődött a Nyugattól.
 
[[május 11.|Május 11-én]] a nemesség gyűlése egy budai templomban folytatódott, ahol szóba se került a török háború ügye. Tomori állandóan figyelmeztette az urakat, hogy hagyjanak abba a viszálykodással, mert az ország végveszélybe jutott. De a tönk szélére került királyság sorsa meg volt pecsételve.<br />