Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
=== Az 1526-os török hadjárat ===
[[Fájl:Battle of Mohacs 1526.png|bélyegkép|jobbra|400px|[[Székely Bertalan]]: A [[mohácsi csata|mohácsi vész]].]]
A [[vencsánc]]i vajda [[Bakith Pál]] hozta [[1525]] végén hozta hírt, melyszerint Konstantinápolyban a következő évre nagyszabású hadjáratot terveznek, melynek élén a szultán állna.<ref>A hadjárat tervében szerepelt Buda elfoglalása.</ref> Perzsiával egyre békésebb lett a viszonya az Oszmán Birodalomnak és a határmenti összecsapásokban nagy hírnevet szerzett Bali nándorfehérvári bég is biztatta a szultánt, így már más nem jöhetett szóba, csak a magyarországi hadjárat.<ref>B. Szabó J. 53. old.</ref><br />
Ezt látszott bizonyítani törököknek aktív felderítő tevékenysége a végvidéken és a Kárpátok körül.
A védelem szervezésével már öt éve nem törődtek, s most ebben a kritikus pillanatban már nem tehettek semmit, de látszólag nem is akartak. Tomori elmenekült a fővárosból, miután minden figyelmeztetését semmibe vették, De Burgiotól azonban még kapott némi pénzt, hogy 200 huszárt zsoldban tudjon tartani. Tomori a pápánál jelezte, hogy nem szándékozik megtartani érseki címét és inkább visszatér korábbi pályájára.
 
De BurgionakBurgiónak a bíborosok kollégiuma előtt februárban ötvenezer aranyat adott a pápa, melyetamit az nem adott magyar kézbe, nehogy elköltsék, ehelyett nagyszámú gyalogságot állított ki zsoldosokból (németekből, spanyolokból, morvákból és csehekből), amit a királyi hadhoz kötött, s ezek részt is vettek a mohácsi csatában. A pápa levélben kérte fel az államokat, köztük [[Anglia|Angliát]] és Franciaországot, hogy segítsék Magyarországot.<ref>De ha a Pápai Államállam tett is lépéseket a magyarok támogatására, nem sokat ért, sőt ő és Franciaország inkább Magyarország ellensége volt, figyelembe véve az [[1526]]. [[május 22.|május 22-én]] a Velencével és Milánóval megkötött [[Cognaci Liga|cognaci ligát]] V. Károly ellen, s ismeretes mit várt I. Ferenc I. Szulejmántól. Kosáry D. 125. old.</ref>
 
[[Június]] második felében a [[moldva]]i vajda [[Ştefăniţă moldvai fejedelem|IV. István]] tájékoztatta Lajost arról, hogy Szuljemán parancsba adta neki vegyen részt a magyarországi hadjáratban. A fejedelem és az erdélyi vajda által trónra ültetett V. Radu havasalföldi uralkodó viszont készek voltak a török ellen harcolni. Némi tétovázás után utasították Szapolyait, hogy 15 ezer fős seregével nyomuljon be Havasalföldre és egyesüljün Radu és István seregeivel, akikkel együtt majd oldalba támadhatná a szultánt.