Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Tolnán a haditanács már [[augusztus 6.|augusztus 6-án]] fontolgatta a döntő csata megvívását, de ezek a javaslatok hanyagok és nem körültekintőek voltak. Nem volt pontos jelentésük a szultáni had nagyságáról és erejéről.<ref>Szilágyi szerint alábecsülték a törökök létszámát és harci készségét.</ref> Néhányan, mint Brodarics István, óva intettek a nyílt ütközetbe való bocsátkozástól, de célszerűnek tartották volna, ha a nádor a Drávához siet, hogy megpróbálja feltartóztatni a szultánt. Bár elfogadták a javaslatot, de csak úgy, ha a király is rövidesen követi. Ám a nádor és a többi úr kiváltságaikra hivatkozva a király nélkül egy tapodtat sem voltak hajlandók menni.
 
Lajos nem tehetett mást, minthogymint hogy [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] megindult délre. A királyi had kevesebb mint 25 ezer főt számlált, amelyet a királyi és nemesi bandériumok mellett zsoldosok, horvát egységek és szerbek egészítettek ki, valamint a környékről és az ország egyéb helyeiről összeverődött katonákkal. Az erdélyi csapatok,<ref>Létszámukat tekintve ellentmondásosak a források, általában 15 ezer főre teszik, vagy amelyik szerint megközelíti a 20 ezret, de egyesek csak 5 ezer főre becsülik. Magyarország története 1526-1686, 151. old.</ref> amelyek ellentmondó parancsokat kaptak, [[Szeged]]nél vesztegeltek, a horvát-szlavón erők pedig Zágrábnál, míg a német zsoldosokkal megerősített cseh hadak [[Győr]]nél állomásoztak.
 
A fiatal király életében először vezényelt csatát, ezért híján volt minden katonai tapasztalatnak. Tomori a szervezetlen haderőt nem tudta irányítani. Szapolyainak Tomorihoz hasonlóan volt jártassága ahadsereg haderő vezetésbenvezetésében, s ha csatlakozott volna a királyi fősereghez, akkor minden bizonnyal némileg ellensúlyozni lehetett volna a két had közötti különbségeket. Lajos seregének nem volt semmilyen konkrét stratégiája a kitartó vitézkedésen kívül, amellyel úgy hitték, csatát lehetet nyerni. Még maga Tomori is a ''„keresztény ügy”'' igazában bízott, abban, hogy a sereget [[Isten]] irányítja, és vele meg kell nyerni a harcot a pogányokkal szemben.<br />
A szultáni sereg ezzel szemben felkészült volt, állománya meghaladta a királyi seregét, több ágyúval és puskával rendelkezett, lovassága is sokkal képzettebb volt, és Szulejmán jobb stratégiát dolgozott ki.
 
{{rquote|0%|center|''„…a' király is miután mintegy másfél óráig harczoltak volna, futásnak eredt követőjivel együtt, és [[Pécs]] felé törekedék, - de futás közben egy seppedékes patakban, mellynek neve Krassó, vagy Csele pataka, midőn lova a' túlsó partra ágaskodnék, nem bírva terhét, háttal a' posványba esett, és a' királyt is belé fullasztá életének 22-ik évében…”''|}}
 
{{rquote|0%|center|''„II. Lajos testét, mellyet egy halász a' Cselepatak partján elásott, - onnan kivétetvén és királyhoz illő módon felkészítvén, eltemettete…”eltemetteté…”''|Szapolyai}}
 
== Mohács következménye ==