„Rúnaírás” változatai közötti eltérés

A fiatalabb Futhark 1100 után még tovább fejlődött:

A színes hitregei történettel ellentétben a rúnák viszonylag későn fejlődtek ki, főként a Mediterráneum írásaihoz képest. Olyan közös vonásokat mutatnak számos [[föníciai ábécé|föníciai]] eredetű írással – ilyen a [[Latin ábécé|latin]], a [[Görög ábécé|görög]] és az [[etruszk ábécé|etruszk]] –, hogy mindez nem tekinthető pusztán a sors véletlen fordulatának. Egy itáliai ábécét, név szerint a raetiait ([[Bolzano (város)|Bolzano]] vidékéről) gyakran idézik a rúnák történeti őseként. Ennek ellenben csupán öt jelével vonható párhuzam, ezek: ᛖ ''e'', ᛇ ''ï'', ᛃ ''j'', ᛜ ''ŋ'' és ᛈ ''p''.

Nagyon valószínű, hogy minden rúnának saját neve volt, az általuk jelölt hangnak megfelelően választva. Azonban az Idősebb Futhark rúnáinak neveire nincsen közvetlen bizonyíték. Azok jelenleg ógermán rekonstukciókrekonstrukciók, alapjuk a későbbi, leszármazott rúnábécékben szereplő rúnák (a rúnaversek nyomán) és a [[gót ábécé]] betűinek nevei. Az Idősebb Futhark 24 rúnája:<ref>Page, R.I.: ''Runes'', 8., 15. és 16. oldal. 2005, The British Museum Press ISBN 0-7141-8065-3</ref>

| {{IPA|/u(ː)/}} ||Ur after|| ?*ūruz || „aurochs” <ref>''Bos primigenius'', őstulok (kihalt marhafajta)</ref> (vagy *ûram „víz/salak”?)

| {{IPA|/a(ː)/}} ||Os ist himo obero|| *ansuz || „Áz-isten”

| {{IPA|/r/}} ||Rat endos (uu)ritan|| *raidō || „lovaglás, utazás”

A Futhorc egy kibővített ábécé, amely 29, későbbi pedig 33 írásjegyből állt. Feltehetően az V. századtól használták. Az angolszász Fuþorc eredetére különféle elméletek születtek. Az egyik elmélet szerint [[Frízia|Fríziában]] fejlődött ki, ahonnét később átkerült [[Anglia|Angliába]]. Egy másik elmélet szerint a futhorcot a skandinávok juttatták el Angliába, ahol módosult, majd onnan jutott el Fríziába. Mindkét változat tartalmaz vitatható pontokat, vet fel kérdéseket, amelyekre csak a megfelelő, egyelőre hiányzó régészeti leletek segítsgévelsegítségével lehet majd érdemi választ adni. Futhorc feliratok találhatóak például a következő fennmaradt tárgyakon, kéziratokon: temzei scramasax,<ref name="scramasax">IX. századi fegyver, amelyen futhorc felirat található. Lelőhelye a londoni Battersea kerület.</ref> Bécsi Kódex,<ref name="Bécsi Kódex">Codex Vindobonensis 795, IX. századi kézirat</ref> Cotton Gyűjtemény<ref>Cottonian könyvtár, Sir Robert Bruce Cotton (1571–1631) által összeállított könyvekből, kéziratokból, érmékből és medálokból álló gyűjtemény.</ref> Otho B.x (angolszász rúnavers), Ruthwell kereszt.<ref name="Ruthwell kereszt">A Skóct Ruthwellben felfedezett VII-VIII. századi kereszt. [http://www.historic-scotland.gov.uk/propertyresults/propertyoverview.htm?PropID=PL_240 Historic Scotland weboldal]</ref>

A Fiatalabb Fuþark, vagy más néven skandináv Fuþark az Idősebb Futhark csökkentett változata – mindössze 16 rúnából áll<ref name="ReferenceA"/>. A lerövidülés megfelel a korban bekövetkezett fonetikai változásoknak. Emlékei Skandináviában és a viking-kori településeken találhatók. Először a IX. században használhatták. Változatai a ''hosszúágú'' (dán) és ''rövidgallyú'' (svéd és norvég) rúnák. A két változat közötti különbségek vitákra adtak okot. A legáltalánosabb értelmezés az, hogy a hosszúágú rúnákat kőbe vésés (tehát hosszú távú megőrzés), míg a rövidgallyúakat fába vésés, vagyis üzenetküldés céljára alkalmazták.

A VII. században megjelent egy köztes forma az Idősebb Futhark és a Fiatalabb Futhark között, de csupán kevés ilyen jellegű felirat maradt fenn. Kettő közülük a [[Stentoften Rúnakő]] és a [[Björketorp Rúnakő]], ahol a [[haglaz]] rúna a [[Fájl:H-rune.gif|10px]] alakba fejlődött, amely a Fiatalabb Futhark h rúnájának alakjával egyező.