„Osnabrück” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
1648 október 25.-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást az összegyült tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egyidőben Münsterben hozták nyilvánosságra a harmincéves háborúban résztvevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a protestáns képviselőkkel.
 
A második világháború idejére már fontos ipari központ volt, azonban a sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.
 
Óvárosa nagyon régi, valamikor a [[8. század]] körül keletkezett, és annak idején püspöki székhely volt. Újvárosában (Neuestadt) található a János templom (Johannis kirche). A két városrész 13. században egyesült, azóta nevezik a várost a mai nevén. Ekkor kezdték építeni a várost védő falakat is.
1890-ben 39,929 lakosa volt. A város ekkor vas- és acélművekkel, gép-, bőr-, sör-, szesz-, papir-, szivar-, festékgyártással, kémiai iparral, lenfonással, pamutszövéssel, őrlő- és fűrészmalmokkal, olajprésekkel rendelkezett; régi erődítményei helyét nagyobbára sétahelyek foglalták el.
 
A második világháború idejére Osnabrück már fontos ipari központ volt, azonban a sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.
 
==Látnivalók==