Főmenü megnyitása

Módosítások

a
átfogalmazások, linkek
A '''gamma-sugárzás''' nagyfrekvenciájú [[elektromágneses hullámsugárzás]]okból, melynek frekvenciája (10<sup>19</sup> [[frekvencia|Hz]] feletti, 30-50 [[elektronvolt|keV]]illetve felett, illetvehullámhossza 20-30 pikométer hullámhossz alatt) álló sugárzás, mely a gerjesztett [[atommagMéter|pikométer]]ok alacsonyabban fekvőalatti. állapotbaA történő átmenetekor, az úgynevezett '''gamma-bomláskor'''foton isenergiája keletkezik. Ez a bomlás sok esetben kíséri az30-50 [[alfa-bomláselektronvolt|alfa-keV]] ésfelett [[béta-bomlás]]tvan, valamintezért aionizáló [[magreakció]]kathatású.
 
A gamma-sugárzás az elektromágneses spektrumban a [[röntgensugárzás]] rövidebb hullámhosszú tartományához csatlakozik. Van is köztük bizonyos átfedés hullámhosszban, frekvenciában illetve a foton energiatartalmában, hiszen a röntgensugarak akár a 60-80 keV-os tartományig terjedhetnek. Ezért nem is az energiatartalmuk alapján, hanem a keletkezésükben szerepet játszó fizikai folyamatok alapján különböztetjük meg őket. Gamma-sugárzás keletkezik a gerjesztett [[atommag]]ok alacsonyabb energiájú állapotba történő átmenetekor, az úgynevezett '''gamma-bomláskor'''. Ez a bomlás sok esetben kíséri az [[alfa-bomlás|alfa-]] és [[béta-bomlás]]t, valamint a [[magreakció]]kat. De gamma-foton keletkezik a pozitron-elektron találkozásakor bekövetkező [[annihiláció]]kor is.
Jelentkezik egy bizonyos átfedés a [[röntgensugárzás|röntgen-]] és a gamma-sugarak között: a röntgensugarak egészen a 60-80 keV-os tartományig terjedhetnek.
 
A gamma-sugarak (mint minden más [[ionizáló sugárzás]]) előidézhetnek égési sebeket, [[rák (betegség)|rákot]] és genetikai [[mutáció]]kat.
 
== Kölcsönhatása az anyaggal ==
A gammafoton energiatartamától függően a gamma-sugárzás és az anyag kölcsönhatása során háromféle folyamat következhet be:
A gamma-sugárzás három módon lép kölcsönhatásba az anyaggal:
 
* Fotoeffektus vagy [[Fotoeffektusfényelektromos jelenség]] (fényelektromos hatás) – egy atom elektronhéja elnyeli a fotont. E, fotonaminek energiája teljesen egy elektron energiájává alakul át, amelyígy az gerjesztett állapotba kerül vagy elhagyja az atomot.
* [[Compton-szórás]] a foton rugalmatlan szóródása egy szabad, illetve gyengén kötött elektronon. Ez esetben a foton energiájának csak egy részét adja át az elektronnak.
* [[Párképződés]] – [[elektron]]-[[pozitron]] pár képződhet, ha a foton energiája meghaladja az 1,02 MeV-ot (az elektron – pozitronpár nyugalmi [[tömeg]]e)
[[Fájl:Gamma Abs Al.png|300px|bélyegkép|Az [[alumínium]] abszorpciós koefficienseegyüttható. Látható, hogy kisebb energiákon a Compton-effektus, míg nagy energiákon a párkeltés dominál.]]
A gamma-sugárzás anyagban való terjedésére, illetve elnyelődésére a következő modellt állíthatjuk fel.
Mivel ezen jelenségek egy meghatározott valószínűség szerint következnek be, ezért felírhatjuk a következő egyenletet:
A ''dx'' vastagságú rétegen való áthaladás közben az intenzitás csökkenése arányos a beeső intenzitás nagyságával, és a rétegvastagsággal, azaz:
 
:<math>dI=-I\ \mu \ dx</math>
 
Ezt integrálva kapjuk a sugárzás intenzitásáraintenzitásának (I) vonatkozó törvényt a közegben megtett távolság (x) távolság függvényében. való csökkenésére vonatkozó összefüggést:
 
:<math>I(x) = I_0\ e^{-\mu \ x}</math>
 
Ahol a <math>\mu</math> abszorpciós együttható nem csak a közeg anyagától, hanem a sugárzásban terjedő fotonok energiatartalmától is függ, ahogy ez a mellékelt ábrán is látható.
A <math>\mu</math> az abszorpciós koefficiens. A mellékelt ábrán látható az abszorpciós koefficiens energiafüggősége.
 
== Alkalmazása ==