Wikipédia

„Kacskovics Lajos” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
elüt
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor:
| aláírás =
}}
'''Kacskovics Lajos''' ([[Mohora]], [[1806]]. [[május 29.]] – [[Sőjpuszta]], [[1891]]. [[december 9.]]) gazdasági és politikai író, politikus, ügyvéd, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja. [[Kacskovics Károly]] öccse, [[Szerémy Zoltán]] színművész és [[Szerémy Gizella]] színésznő anyai nagyapja.
 
==Élete==
 
Kacskovics Ferenc földbirtokos és Tamaskovics Borbála fia. A gimnáziumot Pesten (1814-től 1818-ig) végezte, mindig az elsők között és gyakran kitüntetve; a bölcseletet a [[vác]]i líceumben tanulta. A jogi tudományokat 1823-tól a győri akadémiában, a két utóbbi évet azonban a pesti egyetemen hallgatta és a törvény gyakorlati pályára lépett. Még mint gimnazista megtanult latinul és németül; mint jogász megtanulta a francia nyelvet (később megtanult angolul is.)
Az [[1832]]-es [[pozsony]]i országgyűlésen az egyik [[Nógrád vármegye|nógrádi]] követként tűnt fel, és ott hírlapot adott ki. Az Országos Kisdedóvó Egyesület titkáraként tevékenykedett és szerkesztette annak „Évkönyvét” [[1842]]-ig.
 
Az 1825. évi országgyűlés alatt mint királyi táblai jegyző (jurátus) lépett a közéletpályára. Az országgyűlés után Kacskovics társadalmi kedvező viszonyainál fogva az Aurora-körbe, a nemzeti haladásnak ez irányadó irodalmi társaság körébe lépett; megismerkedett [[Kisfaludy Károly|Kisfaludy Károllyal]], [[Szemere Miklós]] útján [[Bajza József (költő)|Bajzával]], majd [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyval]], [[Toldy Ferenc|Toldyval]], Zádorral és másokkal, kiknek buzdítására költeményeivel föllépett az akkori folyóiratokban. De a költészet nem az ő világa volt; a természettudományok iránt erősebben vonzódott.
Később ügyvéd lett, majd a [[bányaművelés]]t és annak történetét tanulmányozta.
 
Családi viszonyainál fogva a jogászi pályára szánta élete munkásságát és 1829-ben ügyvédi oklevelet szerzett; előbb [[Eötvös József]], majd [[Fejes Antal]] királyi ügyigazgatósági ügyészhez állott segédül. A magyar királyi kincstár királyi biztosi minőségben főnökét Fejes Antalt a bányavárosokba küldötte, 1831 elején Kacskovics is vele indult [[Selmecbánya|Selmecre]], majd [[Körmöcbánya|Körmöcre]]. Ezen kirándulás alatt tett munkálkodásának hatása alatt a [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1837. szeptember 7-én levelező tagjai sorába választotta. Szorgalmasan kutatta a levéltárakat.
[[1837]]-ben a [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület|Magyar Gazdasági Egyesület]] titkára lett és kiadta a „Gazdasági Tudósítások” című lapot, még ebben az évben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választották. [[1843]]-ban a fővárosban főjegyzőnek, majd [[1848]]-ban országgyűlési képviselőnek választották. A világosi fegyverletétel után bujdosott, majd megkegyelmeztek neki és [[1861]]-ben ismét országgyűlési képviselő lett.
 
Eközben [[Pozsony]]ban megnyílt az 1832. évi országgyűlés. Kacskovics politikai és jogi ismereteinek bővítése végett vágyván oda, [[Nógrád vármegye]] egyik követe mellett, mint gróf Bertholdt József abszentista képviselője vett abban részt. Itt azon szerencsében is részesült, hogy a haza akkori nevezetesebb férfiaival, gr. [[Széchenyi István]]nal, báró [[Wesselényi Miklós]]sal, [[Kossuth Lajos]]sal, [[Bezerédj István]]nal és másokkal közelebbi ismeretségbe jutott. Itt ''Constitutionnel'' cím alatt egy diétai hírlapot kezdett kiadni; midőn [[Kossuth Lajos|Kossuth]] Országgyűlési Tudósításait megindította, Kacskovics lapjának folytatásától visszalépett; azonban a kerületi ülések naplójának szerkesztői mellé, a naplónak tollba mondójává őt választották.
Kacskovics Lajos a [[Vígszínház]] indulásában közreműködő [[Szerémy Zoltán]] színművész és [[Szerémy Gizella]] színművész anyai nagyapja.
 
Másfél évet töltött Pozsonyban, azután visszatért Pestre. Hazánkban a magyar nemzetiségnek minden irányban terjesztése céljából alakult Országos Kisdedóvó Egyesületbe lépett, annak ügyét hathatósan előmozdította és buzgó titkára volt; főérdeme, hogy tíz évvel később Magyarországon a kisdedóvóintézetek száma hetvenre szaporodott.
 
Eközben ügyvédi pályáját elhagyta és 1837-ben az éppen keletkezőben levő [[Országos Magyar Gazdasági Egyesület]] titkárának választotta meg. 1843. május 21-én Pest városa főjegyzői tollát adta kezébe. Ekkor a kisdedóvói- és gazdasági egyesületek titkárságáról lemondott ugyan, de ezek céljainak előmozdításával élete végeig foglalkozott. A fővárosnál különösen a [[magyar nyelv]] jogos főlényének elismertetésére törekedett szakadatlanul.
 
A magyar lovas és gyalog polgári őrsereg magyar vezényszavait harmadmagával gyűjötte és szerkesztette össze. 1848-ban képviselő lett; ott volt Debrecenben, majd Buda bevétele után ismét Pesten; miniszteri osztálytanácsos lett. Volt [[Szeged]]en, majd Világos után bujdosni kényszerült, végül meg ősi fészkében huzódott meg és mezőgazdasággal, valamint gyermekeinek oktatásával foglalkozott.
 
Az 1860. évi politikai fordulat ismét az alkotmányos küzdelmek árjaiba sodorta. Újra végigjátszotta szerepét, mint Pest városi főjegyző és az 1861 országgyűlésre ferencvárosi képviselő. A rövid alkotmányoskodás után hivataláról lemondott és ismét az Országos Kisdedóvó Egyesület és a magyar iparbank rendes ügyésze, az új alakzatban felújult Országos Kertészeti Társulatnak titkára lett.
 
Amikor a magánélet követelményei szülőföldjére, gazdasága közelébe szólíták, akkor sem vonakodott a közszolgálat terheitől. 1865-ben a Nógrád megyei királyi törvényszéknél vállalt bírói hivatalt és itt működött, míg 1874-ben hanyatló testi ereje nyugalomba vonulni késztette. De azontúl is, mint megyei bizottsági tag részt vett a közélet mozzanataiban. Meghalt 1891. december 9-én Sőjpusztán. A Magyar Tudományos Akadémiában 1892. április 25-én [[nagy Iván (történész)|Nagy Iván]] tartott fölötte emlékbeszédet.
 
==Munkássága==
33 ⟶ 43 sor:
Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember a reformkor jellegzetes alakja, tehát a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került [[Kossuth Lajos]]sal, [[Bajza József (költő)|Bajza Józseffel]], [[Vörösmarty Mihály]] köreivel, később [[Széchenyi István|Széchenyivel]] is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről [[Petőfi Sándor]] is beszámol a [[Nemzetőr]]ben.
 
Ügyvédként [[Eötvös József (író)|Eötvös József]]nél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz kerülkerült ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy [[Selmecbánya]]i látogatásakor kapcsolatba került az [[ércbányászat]]tal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a [[Magyar Tudományos Akadémia]] első [[bányász]] tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A [[jogtudomány]] és a [[bányászat]]i műszavak összegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá.
 
==Álnevei==
 
Gyertyánfy, Komlóssy és Kúthy a Jelenkorban és Társalkodóban (1833-34.)
 
==Főbb művei==
 
* Alsómagyarországi ércművelésről (1832 )
* Zweig selmeci bányamester naplója 1703-1707 között (1835 )
* Közlemények a kisdedóvás és nevelés köréből (Buda. 1843 )
* Testőr (novella, 1841 )
* Önéletírása (1888. Kéziratban maradt )
 
==Források==
 
* Bányászati és Kohászati Lapok
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
*[[A Pallas nagy lexikona]]
* [[Révai nagy lexikona]]
* {{szinnyei}}
 
{{DEFAULTSORT:Kac~skovic~s Lajos}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacskovics_Lajos”