Wikipédia

„Kacskovics Lajos” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Ez a mondat mit jelent: Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett?
amíg nem tiszázódik, hogy melyik Eötvösnél volt segéd és hogy mikor, addig kivettem a linkeket. (lásd vitalap)
25. sor:
Az 1825. évi országgyűlés alatt mint királyi táblai jegyző (jurátus) lépett a közéletpályára. Az országgyűlés után Kacskovics társadalmi kedvező viszonyainál fogva az Aurora-körbe, a nemzeti haladásnak ez irányadó irodalmi társaság körébe lépett; megismerkedett [[Kisfaludy Károly|Kisfaludy Károllyal]], [[Szemere Miklós]] útján [[Bajza József (költő)|Bajzával]], majd [[Vörösmarty Mihály|Vörösmartyval]], [[Toldy Ferenc|Toldyval]], Zádorral és másokkal, kiknek buzdítására költeményeivel föllépett az akkori folyóiratokban. De a költészet nem az ő világa volt; a természettudományok iránt erősebben vonzódott.
 
Családi viszonyainál fogva a jogászi pályára szánta élete munkásságát és 1829-ben ügyvédi oklevelet szerzett; előbb [[Eötvös József]], majd [[Fejes Antal]] királyi ügyigazgatósági ügyészhez állott segédül. A magyar királyi kincstár királyi biztosi minőségben főnökét Fejes Antalt a bányavárosokba küldötte, 1831 elején Kacskovics is vele indult [[Selmecbánya|Selmecre]], majd [[Körmöcbánya|Körmöcre]]. Ezen kirándulás alatt tett munkálkodásának hatása alatt a [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1837. szeptember 7-én levelező tagjai sorába választotta. Szorgalmasan kutatta a levéltárakat.
 
Eközben [[Pozsony]]ban megnyílt az 1832. évi országgyűlés. Kacskovics politikai és jogi ismereteinek bővítése végett vágyván oda, [[Nógrád vármegye]] egyik követe mellett, mint gróf Bertholdt József abszentista képviselője vett abban részt. Itt azon szerencsében is részesült, hogy a haza akkori nevezetesebb férfiaival, gr. [[Széchenyi István]]nal, báró [[Wesselényi Miklós]]sal, [[Kossuth Lajos]]sal, [[Bezerédj István]]nal és másokkal közelebbi ismeretségbe jutott. Itt ''Constitutionnel'' cím alatt egy diétai hírlapot kezdett kiadni; midőn [[Kossuth Lajos|Kossuth]] Országgyűlési Tudósításait megindította, Kacskovics lapjának folytatásától visszalépett; azonban a kerületi ülések naplójának szerkesztői mellé, a naplónak tollba mondójává őt választották.
43. sor:
Főjegyzőként a magyar nyelv jogos fölényének elismertetésére törekedett. Több nyelven beszélő, művelt ember, a reformkor jellegzetes alakja, a nemesség haladóbb, modernebb részéhez tartozott. Kapcsolatba került [[Kossuth Lajos]]sal, [[Bajza József (költő)|Bajza Józseffel]], [[Vörösmarty Mihály]] köreivel, később [[Széchenyi István|Széchenyivel]] is. Tagja lett a „Közbátorsági Bizottmány”-nak, erről [[Petőfi Sándor]] is beszámol a [[Nemzetőr]]ben.
 
Ügyvédként [[Eötvös József (író)|Eötvös József]]nélJózsefnél dolgozott, majd a királyi ügyigazgatósághoz került ügyvédnek. Életében jelentős esemény az, hogy [[Selmecbánya]]i látogatásakor kapcsolatba került az [[ércbányászat]]tal. Ennek az utazásának eredménye lett, hogy a [[Magyar Tudományos Akadémia]] első [[bányász]] tagja lett. Részt vett az első, pátensként kihirdetett bányatörvény szerkesztésében. Kacskovics Lajos a jó köztisztviselő mintaképe: igyekezett minden érdemi döntés előtt az illető szakmát kitanulni. A [[jogtudomány]] és a [[bányászat]]i műszavak összegyűjtéséhez magyarosításához sok adalékkal járult hozzá.
 
==Álnevei==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kacskovics_Lajos”