Főmenü megnyitása

Módosítások

a
zöld link → kék link
A sziget sok különböző élőhelye változatos növényvilágnak ad otthont. Rodosz az emberek letelepedéséig erdős volt, a mediterrán térség többi szigetéhez hasonlóan. Mára nagyrészt az emberi tevékenység hatására (fakitermelés a hajók és házak építéséhez, kecsketartás) elvesztette erdőtakaróját, kopár, illetve cserjés területek váltakoznak rajta megművelt vidékekkel és a kevés megmaradt vagy újratelepített erdővel. Ennek ellenére a cserjékkel borított hegyoldalak, sovány talajok még ma is sok botanikai kincset rejtenek. A flóra különösen gazdag sokféle gumós növényben. A korlátozott területű síkságokon főleg citrusféléket, szőlőt, más gyümölcsöket termesztenek.{{refhely|Davies|6.oldal|azonos=D6}}
 
Rodosz híres tavaszi pompás virágtakarójáról is. Februárban, elsőként a [[kökörcsin]]ek bújnak elő. A sziget növényzetében sok keleti származású faj fordul elő. A görög szigetekre egyébként nem jellemző, a délkeleti parton található [[dűne|homokdűnés]] területein, a tengertől néhány méterre tavasszal [[sárga szarumák]], lila tengeri [[ibolya (növénynemzetség)|viola]], vörös [[pipacs]], illetve a nyár közepén fehér tengeri [[liliom (növénynemzetség)|liliom]] nyílik.{{refhely|Davies|9.oldal|azonos=D9}}
 
Május végén, júniusban a [[bogáncs (növénynemzetség)|bogáncsok]], a [[spanyol aranybojtorján]] (''Scolymus hispanicus''), a [[máriatövis]] (''Silybum marianum'') és a [[kék szamárkenyér]] visznek némi szint a tájba. A sziklás vízmosásokban rengeteg [[leander (növényfaj)|leander]] (''Nerium oleander'') nyílik.{{refhely|azonos=D9}}
21 562

szerkesztés