„SPECT” változatai közötti eltérés

A '''SPECT vagy SPET (Single photon emission computed tomography)''' gamma -sugarakat használó non-invazív, vagyis beavatkozást nem igényelő orvosi képalkotó eljárás. A funkcionális képalkotó eljárások körébe tartozik, vagyis nem az anatómiai viszonyokat, hanem a szervek, szövetek különböző funkcionális jellemzőjét (pl. véráramlás, anyagcsere) jeleníti meg egy adott időintervallumban. A különböző elváltozások kialakulása először a humán szövetek funkcionális jellemzőiben okoz elváltozást és ezt a folyamatot másodlagosan kíséri a szervek anatómiai degenerációja. Ennek következtében a funkcionális képalkotó eljárások a betegségek kiszűrésében és prevenciójában rendkívül hatékonyak.

A SPECT [[gamma]] kamerát használ a képalkotáshoz, amely többféle szögből sokrétű kétdimenziós képeket készít az agyról, majd ezeket a kétdimenziós vetületeket [[számítógép]]es eljárással (tomográfiás rekonstrukció) alakítják háromdimenziós adathalmazzá. Más tomográfiás technikákhoz hasonlóan, mint például az [[Mágnesesrezonancia-képalkotás|MRI]], a [[Komputertomográfia|CT]] vagy a [[Pozitronemissziós tomográfia|PET]], ebből az adathalmazból alakíthatók ki az [[agy]]ról vagy a [[emberi test|test]] egyéb szöveteiről kapott háromdimenziós metszetek, amelyek a vizsgálat során manipulálhatók és újraalakíthatók.

A felvételek elkészítéséhez gamma-sugárzású [[izotóp|radioizotópok]] bejuttatására van szükség a páciens vérkeringésébe. A [[99mTc]] metastabil nukleáris izomer (fotonemittáló radionuklid), amely a gamma kamera által érzékelhető gamma -sugarakat bocsát ki. Amikor a vegyület a [[HMPAO]]-hoz kapcsolódik, [[99mTc-HMPAO]] (hexametilpropylénamin- oxim) jön létre, és ez lehetővé teszi, hogy 99mTc izomert az agyi szövetek felvegyék és az agyi véráramlás mértéke a gamma -sugárzás alapján az adott területen megfigyelhető legyen. Az agy vérellátása követi az aktivitás változásait, így azokon a területeken, ahol a sejtek aktívabbak, megnő a véráramlás nagysága. A bejuttatott [[radiofarmakon]] eloszlása a különböző funkcionális állapotokban eltérő képet mutat (más az anyagcseréje az ép, fiziológiás szövetnek és más a kóros szöveté), így a patológiás folyamatok könnyen detektálhatók és lokalizálhatók.

A szívízom anyagcseréjének mérésére speciális radiofarmakonokat használnak, mint például a [[99mTc-tetrofosmin]] vagy a 99mTc-sestamibi [[izotóp]]ok. A szívverés ritmusa is jól jelzi a myocardiális [[stressz]]t, amely emelhető akár fizikai feladatok végzésével vagy [[gyógyszer]]es úton, például [[adenozin]], [[dobutamin]] vagy [[dipyridamole]] adagolásával. A szívizmok vizsgálata az agyi szövetek vizsgálatának elvéhez hasonló: az izotópok által mért gammasugarakgamma-sugarak alapján a radiofarmakonok eloszlása a szívizomban, illetve a myocardiumon átáramoltatott [[vér]] relatív mennyisége is jól nyomon követhető. A szívizom esetében két szkennelés követi egymást, az első a stresszállapotban produkált szívműködés vizsgálatára szolgál, a második a nyugalmi állapotot rögzíti, a végső eredményt a két szkennelés összehasonlítása adja.

A gamma -sugarak hígulása a test mélyen fekvő szöveteiben a metabolizmus mértékének alábecslésével fenyeget szemben a felszíni szövetek anyagcseréjével. A rekonstrukció során alkalmazható olyan eljárás, amely az aktivitás helyének relatív pozíciójával korrigálja a kapott értékeket. A fenti problémák megelőzésére a modern SPECT gépeket beépített [[CT]] szkennerrel integrálják. A CT berendezés röntgenképei a test szöveteiről és a SPECT funkcionális működésről alkotott képei így egymást kiegészítve pontosítják a kapott eredményeket a rekonstrukciós eljárás során. Fontos megjegyezni, hogy a SPECT anyagcseréről szerzett információinak hatékony értelmezését segítik elő a [[CT]] által készített [[anatómia]]i felvételek.

A SPECT tomográfiás eljárás bármilyen gammasugárzásongamma-sugárzáson alapuló képalkotás esetén bevethető, ahol háromdimenziós reprezentációk kialakítására van szükség (daganatképződés, leukocita áramlás, [[pajzsmirigy]], [[szív]], [[agy]] vagy [[csont]]ok [[kép]]alkotó vizsgálata).