„Magyarok Nagyasszonya-templom (Tisztviselőtelep)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
38. sor:
A ma [[Tisztviselőtelep (Budapest)|Tisztviselőtelep]] néven ismert városrészt a Tisztviselők Házépítő Egyesülete alapította az [[1885]]–[[1887]] közötti években az ún. Örömvölgy-dűlőben.
 
A hívek számáratelepieknek vasár- és ünnepnapokon [[1897]]-től az [[1885]]-ben emelt Golgota-kápolnában mondtak szentmisét. A hívek számának megnövekedése miatt kicsinek bizonyult a kápolna, és a telepenkolónián új templom építése vált szükségessé. Ennek előmozdítása érdekében [[1900]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] megalakult a templomépítésre adományokat gyűjtő Szent István Fillér-egyesület. [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József király]] is jelentős adománnyal segítette aza építkezéstgyűjtést.
 
[[1918]]-ban [[egyházközség]]gé szervezték a Tisztviselőtelepet, majd [[1919]]. [[június 29.|június 29-én]] [[plébánia|plébániává]] alakult a [[kőbánya]]i plébánia területéből. A szűkös Golgota-kápolna helyett istentiszteleti célokra megkapták a Golgota tér közelében lévő barakkiskola tornatermét (Simor utca 33.).
 
Az első pályázatot [[Lechner Ödön]] [[neoromán stílus]]ú templomtervével nyerte meg, a háborús viszonyok azonban nem kedveztek a templomépítésnek. Az [[első világháború]] után a pénz elértéktelenedett, ezért újrakezdték a gyűjtést. Az új terveket unokaöccse, [[Kismarty-Lechner Jenő]] készítette, klasszicizáló empire, ún. palatinusz stílusban. [[1924]]-ben tették le a 600 m²-es templom alapkövét, és [[1931]]. [[október 8.|október 8-án]], a [[Magyarok Nagyasszonya]] ünnepén szentelte fel [[Serédi Jusztinián]] [[hercegprímás]] (ezt az ünnepet [[XIII. Leó pápa]] ajándékozta a magyaroknak a [[millennium]] alkalmából). Ekkor még Ferenc József-emléktemplomnakemléktemplom neveztékvolt a elneve, amely elnevezés lassan elmaradt.
 
[[1930]]-ban a szomszédságában épült fel a [[MÁVAG]]-kolónia.
 
A [[második világháború]]ban megsérült a kupola és az orgona, a háború után a templomot kívülről renoválták.
 
A [[szecessziós stílus]]ban épült Golgota téri kápolna és [[stáció]]i a második világháború alatt és az idők folyamán súlyosan megrongálódtak (az 1960-as években felrobbantottákfel is robbantották). Lebontásuk után a szoborcsoportozatot, és az 1. és 14. stációt a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom mögött állították fel és a templom falára új stációkat helyeztek. A plébániatemplom és a telek az egyházközség tulajdonában van. A plébánia területéhez tartozott az István és László kórház, amelyeknek [[anyakönyv]]eit az 1907–1950 közötti időből a plébánia őrzi. Ugyancsak itt találhatók a megszűnt Zita kórház anyakönyvei 1918-tól 1924 augusztusáig.
 
Buda, Pest és PestÓbuda egyesítésének [[centenárium]]a alkalmából, [[1973]]-ban a főváros teljesen felújította a templomot.
 
==A templom leírása==