„Magyarok Nagyasszonya-templom (Tisztviselőtelep)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
38. sor:
A ma [[Tisztviselőtelep (Budapest)|Tisztviselőtelep]] néven ismert városrészt a Tisztviselők Házépítő Egyesülete alapította az [[1885]]–[[1887]] közötti években az ún. Örömvölgy-dűlőben.
A
[[1918]]-ban [[egyházközség]]gé szervezték a Tisztviselőtelepet, majd [[1919]]. [[június 29.|június 29-én]] [[plébánia|plébániává]] alakult a [[kőbánya]]i plébánia területéből. A szűkös Golgota-kápolna helyett istentiszteleti célokra megkapták a Golgota tér közelében lévő barakkiskola tornatermét (Simor utca 33.).
Az első pályázatot [[Lechner Ödön]] [[neoromán stílus]]ú templomtervével nyerte meg, a háborús viszonyok azonban nem kedveztek a templomépítésnek. Az [[első világháború]] után a pénz elértéktelenedett, ezért újrakezdték a gyűjtést. Az új terveket unokaöccse, [[Kismarty-Lechner Jenő]] készítette, klasszicizáló empire, ún. palatinusz stílusban. [[1924]]-ben tették le a 600 m²-es templom alapkövét, és [[1931]]. [[október 8.|október 8-án]], a [[Magyarok Nagyasszonya]] ünnepén szentelte fel [[Serédi Jusztinián]] [[hercegprímás]] (ezt az ünnepet [[XIII. Leó pápa]] ajándékozta a magyaroknak a [[millennium]] alkalmából). Ekkor még Ferenc József-
[[1930]]-ban a szomszédságában épült fel a [[MÁVAG]]-kolónia.
A [[második világháború]]ban megsérült a kupola és az orgona, a háború után a templomot kívülről renoválták.
A [[szecessziós stílus]]ban épült Golgota téri kápolna és [[stáció]]i a második világháború alatt és az idők folyamán súlyosan megrongálódtak (az 1960-as években
Buda, Pest és
==A templom leírása==
|