„Zollverein Szénbánya” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
}}
 
A '''Zollverein Szénbánya''' egy 1986-ban bezárt szénbánya [[Essen (Németország)|Essen]] északi részén. A hozzátartozóhozzá tartozó kokszolóművel együtt a [[Világörökség]] része, egyúttal az [[ERIH|Ipari Örökségek Európai Útvonalának]] (ERIH) csomópontja.
 
== Története ==
=== 1847–1890 ===
A bányát [[Franz Heniel]] gyáros alapította, aki az [[acél]]gyártáshoz szükséges [[koksz]]ot keresett. A ''Katernberg'' nevű helyen végzett próbafúrások során többek között egy ígéretes [[szén]]lelőhelyre bukkant, amelyet az [[1834]]-ben alapított [[Zollverein]]ról nevezett el. Franz Haniel 1847-ben alapította ''Zeche Zollverein'' bányatársaságot és a tulajdonjogot családtagjai között osztotta szét.
 
Az 1-es akna ásása 1847. február 18-án kezdődött el Joseph Oertgen üzemvezető irányításával, akiről később utcát neveztek el. 130 méteres mélységben elérték a kőszenet, a fejtés azonban csak 1851-ben kezdődött el. Párhuzamosan az 1-es aknával 1849-ben elkezdték a 2-es akna ásását is, amely 1852-től kezdve üzemelt. Először két azonos méretű [[Malakov-torony|Malakov-tornyot]] állítottak fel szállítóberendezésként az aknák fölé; ezt a közös gépházzal rendelkező ikerépítményt később más bányáknál is használták. 1857-től a két akna mellé egy szénégető [[boksa|boksát]] helyeztek üzembe, majd 1866-ban ezt egy korszerű kokszolóművel váltották fel. 1880-ban a további akna mélyítését kezdték el; a 3-as akna 1883-tól állt üzembe. 1890-ben a termelés már 1 millió tonna volt.
23. sor:
=== 1890–1918 ===
[[Fájl:Kokerei Zollverein.jpg|bélyegkép|250px|A kokszolómű]]
A következő években a [[konjunktúra]] miatt átfogó fejlesztések indultak. A Katernberg északi részén 1891 és 1896 megépítették a 4-es és 5-ös kettős aknát egy szállító- és és egy szellőzőaknával. Az aknák mellé rögtön egy kokszolóművet is beüzemeltek. 1896-ban a Stopperberg területén további szállítóakna létesült, amely 1897-től üzemelt.
 
A Zollverein szellőzése azonban továbbra is elégtelen volt. Több szerencsétlenség után, amelyeket a [[sújtólég]] robbanás okozott, a bányaterületet több légaknával bővítették. Így jött létre
* 1897 és 1899 között a 3-as akna mellett a 7-es akna,
* 1897 és 1900 között az 1 és 2-es akna mellett a 8-as akna,
34. sor:
=== 1918–1932 ===
[[Fájl:Zollverein Schacht 12.jpg|bélyegkép|250px|Az Albert-akna kettős tornya]]
1920-tól a Zollverein, ami addig családi tulajdonban volt, kooperációt kezdett a [[Phönix AG]]-vel. A szénbánya üzletvezetése teljesen a Phönix AG-hoz került; az új vezetés felújítási és karbantartási intézkedéseket vezetett be. A 2-es akna külön szállítóberendezést kapott, és elhatározták a 4-es és 5-ös akna felújítását. Beüzemelték a 11-es aknát, viszont a 4/5/11-es aknához kapcsolódó kokszolóművet leállították.
 
1926-ban a Zollverein Szénbánya a [[Gelsenkirchener Bergwerks-AG]] (GBAG) tulajdonába került. Ezt követően több kokszolóművet leállítottak. 1928-ban a GBAG egy új központi akna kiépítéséről határozott. A napi 12 000 tonna kapacitású 12-es akna átvette az addigi tizenegy akna és négy berendezés termelését. Az akna tervezése [[Fritz Schupp]] és [[Martin Kremmer]] építészek munkája volt, akiknek az építészeti és műszaki megoldásai a [[Bauhaus]] irányvonalát követték. Az 1930-ban épített aknatorony sok későbbi szállítóberendezésnek szolgált mintaként. Az aknában 1937-ben kezdtek termelni, és a GBAG akkori vezérigazgatója, Alber Vögler nevéről "Albert-aknának" nevezték el.
 
=== 1932–1968 ===
Az Albert-akna megépítésével a bánya termelése ugrásszerűen megnőtt. 1937-ben 6900 alkalmazottal 3,6 millió tonnás termelést ért el. Az 1/2/8-as aknák melletti kokszolóművet 54 kemencével újra beüzemelték és évente 200 000 tonna kokszot állított elő.
 
A [[második világháború]] alatt a bánya alig károsodott. 1953-ban már ismét elérte az évi 2,4 millió tonnás termelést, ezzel az első helyen állt a nyugatnémet kőszénbányák között. A régi GBAG utódja, a ''Rheinelbe Bergbau AG'' átfogó felújítást és ésszerűsítést kezdett a Zollvereinban. Az 1-es akna feletti szállítóberendezést teljesen kicserélték. Egyidejűleg 1960–1964 között [[Fritz Schupp]] építész teljesen átalakította az 1/2/8-as aknákat. A 2-es akna megkapta a bezárt [[Friedlicher Nachbar]] bánya berendezését. 1961-ben egy új területen központi kokszolómű létesült 192 kemencével. 1968-ban a Zollverein a [[Ruhrkohle AG]]-hoz került.