„Kútbörtön” változatai közötti eltérés

Az első kútbörtön talán a bibliai Józsefé[[József (Jákob fia)|József]]é volt, akit fivérei – mert irigyelték tőle álmait, s azt, hogy atyjuk, [[Jákob]] ''„minden fiánál inkább szereti vala Józsefet, mivelhogy vén korában nemzette vala őt”'' – egy kiszáradt kútba dobtak Dóthánban, majd amikor kereskedőkaraván haladt át a vidéken, ''„kivonák és felhozák Józsefet a kútból, és eladák Józsefet az Ismáelitáknak húsz ezüstpénzen: azok pedig elvivék Józsefet Égyiptomba”''.<ref>Mózes I. könyve 37.3-28.; Károli Gáspár fordítása.</ref>

Kútbörtönöknek, kutaknak (''pozzi'') hívták a [[Velence (Olaszország)|velencei]] [[Dózse-palota (Velence)|Dózse-palota]] börtönének földszinti celláit is, bár ezek természetesen nem egy ásott kút körül helyezkedtek el.

A kútbörtön a magyar [[vár]]akban, főúri kastélyokban sem volt ismeretlen. Az [[erdély]]i [[Bálványosvár]] <ref group=m>A Magyar Nagylexikon helyesírásával Bálványos vár.</ref> kútbörtönéről érdekes leírás olvasható például az azt feltáró Ferenczi Sándor régész ''Barangolás Háromszék vármegye régi váraiban'' c. kéziratban maradt művében.<ref>[{{Cite book| publisher = jupiter.elte.hu, ACTA| last = Ferenczi| first = Sándor| title = A történelmi Magyarország várai| chapter = Régészeti kutatások Háromszék megye váraiban| location = Sepsiszentgyörgy| date = 1999}}</ref> A [[Rábaköz]]ben, [[Egyed (település)|Egyed]] községben, ahol a [[18. század|XVIII. század]] közepétől a [[19. század|XIX. század]] végéig egy [[barokk]] Festetics-kastély állt a jelenlegi [[Neogótika|neogótikus]] kastély helyén, a kastélyparkban egészen a [[második világháború]] végéig megvolt a hajdani többcellás, téglából épült, de terméskő boltozattal és vastag földréteggel fedett kútbörtön. (A [[Földreformok Magyarországon|földosztás]] után a parcella új tulajdonosa elbontotta és betemette, a ''Nagykút'' téglájából több, a háború aknatüzében megrongálódott lakóház, istálló és [[Csűr|pajta]] épült újjá a faluban...) <ref group=m>Szemtanúk elmondása szerint.</ref>