„Bölöni Farkas Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a javítások / center |
|||
21. sor:
'''Bölöni Farkas Sándor''' ([[Bölön]], [[1795]]. [[január 15.]]{{jegyzet*|A dátumot egy Kazinczyhoz írt leveléből ismerjük; az anyakönyvbe csak december 15-én jegyezték be.}} – [[Kolozsvár]], [[1842]]. [[február 2.]]{{jegyzet*|Szinnyeinél február 3.}}) író, műfordító, utazó, művelődésszervező, a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] levelező tagja.
Irodalmi pályáját műfordítóként kezdte, [[Döbrentei Gábor]] és [[Kazinczy Ferenc]] nagy reményeket fűztek indulásához, azonban irodalmi munkássága torzóban maradt. Az általa elsőként magyarra fordított ''[[Az ifjú Werther szenvedései|Az ifjú Werther gyötrelmei]]'' nem jelent meg. Kancelláriai tisztviselőként sem futott be kiemelkedő pályát, szervezőmunkájával azonban maradandó nyomot hagyott [[Kolozsvár]] közművelődésében. Országosan nagy hatást tett ''[[Utazás Észak-Amerikában]]'' című útirajza (1834), amely egy éven belül két kiadást ért meg, és a
==Élete==
53. sor:
1835-ben kezdett megromlani a [[Döbrentei Gábor]]hoz fűződő kapcsolata, majd 1838-ban huszonhat évi barátság után Döbrentei véglegesen elfordult tőle. A szakítás – naplójának tanúsága szerint – Bölönit fájdalmasan érintette.{{refhely|Jancsó 1966|: 287–290. o.}}
1838. szeptember 12-én fogalmazónak nevezték ki.
Ekkoriban már sokat betegeskedett, 1837-ben [[Nagyvárad|Váradra]], 1838-ban [[Borszék]]re, 1839-ben ismét Váradra utazott egészsége helyreállítására; 1841-ben már nem tudott kezelésre utazni. A halál gondolata korán foglalkoztatta: 1835. május 2-án készítette második, 1841. augusztus 22-én harmadik végrendeletét. 1842. február 2-án elkészítette negyedik végrendeletét is, és aznap meghalt tüdőbajban. Könyveit, gyűjteményeit, és a Gondoskodó Társaságnál összegyűjtött tőkéjét kamatokkal a kolozsvári unitárius kollégiumra hagyta. Sírja a [[házsongárdi temető]] unitárius részében található; közadakozásból állított neogótikus síremlékét [[Kagerbauer Antal]] tervezte.{{refhely|Jakab 1870|: 322. o.; |Jancsó 1966|: 293–294. o.; |Nyárády 1995|: 632–633. o.; |Gaal 1997|: 95. o.}}
111. sor:
1969 óta viseli nevét a [[bölön]]i iskola, illetve művelődési otthon. Születésének 175. évfordulójáról országszerte megemlékeztek, s a sajtó és a rádió román és magyar nyelven idézte emlékét. Bölönben 1991. október 13-án avatták fel szobrát, [[Jecza Péter]] alkotását. Szülőfalujában a Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, Kolozsváron a romániai magyar közgazdászképzés támogatására létrejött Bölöni Farkas Sándor Alapítvány a Gazdasági Kultúráért viseli nevét.{{refhely|RMIL 1981|; |Udvardy}}<ref>{{CitWeb|aut=Hecser László|tit=Aki nemzetet épített – Bölöni Farkas Sándorra emlékeztek|red=erdely.ma|dátum=2012-12-17|url=http://erdely.ma/multidezo.php?id=132462&cim=aki_nemzetet_epitett_boloni_farkas_sandorra_emlekeztek|accd=2015-02-07}}</ref>
<center>
<gallery>
Fájl:Bölöni Farkas Sándor.jpg|Arcképe a [[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]]ban (1871)
117 ⟶ 118 sor:
Fájl:Boloni farkas sandor hazsongard2.jpg|Sírja Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben
</gallery>
</center>
== Megjegyzések ==
| |||