„Holló” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AWB |
|||
6. sor:
| eszmei_érték = 50 000 Ft
| image = Corvuscorax001.jpg
| image_caption = <
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
118. sor:
[[Fájl:Ravens nest Lastef.jpg|240px|balra|bélyegkép|Fészkükben ülő fiatal hollók – Hvítserkur, [[Izland]]]]
[[Fájl:Corvus corax tingitanus MHNT 232 HdB Djebel Messaad Algerie.jpg
A hollópárnak már fészekrakás előtt saját területtel és elérhető táplálékforrással kell rendelkeznie. Egy-egy madárpár territóriumának mérete nagyban függ a fellelhető táplálék mennyiségétől. A megszerzett javakért aztán a későbbiekben is keményen meg kell küzdeniük, hiszen betolakodók mindig akadnak.
160. sor:
=== Kultúra ===
[[Fájl:Corvus et Crater Hevelius.jpg|jobbra|250px|bélyegkép|A Holló csillagkép [[Johannes Hevelius|Hevelius]] ábrázolásában]]
A [[Holló csillagkép]] nevét a görög mitológia értelmezésben [[Apollón]] hollója után kapta, akit az isten elküldött, hogy hozzon vizet a serlegébe. A holló azonban meglátta egy fügefa éretlen gyümölcsét, s hogy enni tudjon, megvárta, míg megérik a füge , csak azután teljesítette a megbízatást. Víz helyett egy vízi kígyóval tért vissza a karmai közt. Apollónnak azt hazudta, hogy a kígyó miatt nem tudott vizet hozni. Az isten annyira feldühödött a hazugságon, hogy a hollót is, a kígyót is és a serleget is az égre dobta.
Az északi félteke történelmében a holló mindig is a mítoszok, legendák tárgyát képezte.
Mint dögevők, a kivégzések, csaták, háborúk után az emberi tetemeket is csapatostul lepték el, így nem csoda, hogy jelenlétét sokáig baljós jelnek vélték, a halál madarának tartották. A régi kor emberei kapcsolatot láttak a hollók és a szellemek között. [[Svédország]]ban és [[Németország]]ban sokáig úgy tartották, hogy a hollók nem mások, mint meggyilkolt emberek szellemei, illetve elkárhozott lelkek.
A nyugati parton élő észak-amerikai bennszülöttek istenként tisztelték; a [[Tlingit]] és [[Haida]] hagyományok szerint a Holló egyszerre Szélhámos és Teremtő isten. A [[vikingek]] úgy hitték, hogy az [[Odin]] isten vállán ülő két holló, [[Hugin és Munin]] mindent lát és mindent hall, ami a világban történik. Nem ritka, hogy olyan vikingeknek is, mint [[Sigurd Hlodvisson|Erős Sigurd Orkney grófja]], [[II. Knut dán király|II.(Nagy) Knut dán király]] vagy akár [[III. Harald norvég király|Keménykezű Harald]] hollót ábrázoló zászlójuk volt. Az [[Ószövetség|Ótestamentumban]], de még a [[bhután]]i mitológiában is találunk utalásokat hollókra. A hollót [[Ázsia]] északi részén, [[Szibéria|Szibériában]] is nagy tiszteletben tartották. A [[Kamcsatka]] félszigeten élő őslakók hite szerint [[Kutkh]] isten egy holló alakját veszi fel a leggyakrabban.
173 ⟶ 171 sor:
Az azonban tény, hogy igen sokáig nem fészkeltek hollók a Towerben, azonban a [[második világháború]] után visszatelepítették őket a város és a turisták legnagyobb megelégedésére. (Az itteni hollók szárnytollait rendszeresen metszik, így azok képtelenek elrepülni.)
Ahogyan a mitológiában, úgy a holló a modern irodalomban is gyakran szerepel: megtalálhatjuk többek között [[William Shakespeare]], [[Charles Dickens]], [[J. R. R. Tolkien|John Ronald Reuel Tolkien]], [[Stephen King]] vagy akár [[Joan Aiken]] műveiben is. A legismertebb azonban minden bizonnyal [[Edgar Allan Poe]]: [[A holló]] című verse. A vers legismertebb magyar fordítását [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] készítette. A filmművészetben a leghíresebb megjelenése [[A holló]] című filmben van, ahol a túlvilági révész.
Olyan helyeken, ahol valaha nagy jelentőséget tulajdonítottak a hollóknak, még ma is fölfedezhető szimbólumként. Többek között a holló [[Bhután]] nemzeti madarának számít, a [[Man]] sziget címerállata és [[Yukon (territórium)|Yukon]] terület hivatalos madara is.
| |||