„Csótányok” változatai közötti eltérés

Szívük a [[tergit]]ek alatt, a középsíkban helyezkedik el a test teljes hosszában. Két részből áll: a hátsó szakasz a 12 kamrából ''(ampulla)'' álló tulajdonképpeni szív; előtte mindkét oldalon billentyűkkel záródó nyílások ''(ostiumok)'' vannak. Az elülső szakasz a tor második szelvényétől az agydúcig tart, ez a főér ''(aorta)''.

 

 

Potrohukban 4, a torukban 2 pár harántedény van, ezek betorkollásaitól kis billentyűk terelik a szívben elölre áramló haemolymphát a szervezet szükségletének megfelelő oldaledényekbe. Az oldaledények falában nincs izomréteg. Az aortában elölre áramló haemolympha relatív túlnyomást okoz a fejben, így onnan a folyadék a kisebb nyomású területek felé áramlik. A ventrális diafragma izomzatával és lassú kontrakciójával a hasdúclánc körül okoz kisebb túlnyomást, onnan a haemolympha dorzális irányba folyik. Ez inkább a perikardiális szinusz relatíve kisebb nyomása miatt van így, ugyanis a dorzális diafragma nyugalmi állapotban ív alakban hajlott, és benne szelvényenként legyező irányú izmok futnak. Amikor ezek összehúzódnak, a diafragma kiegyenesedik, és vízszintes lesz. A perikardiális szinusz térfogata nő, nyomása csökken, és a haemolympha a perivisveralis térből ideáramlik. Innen aztán a szív újra a fejbe, illetve az oldaledényekbe pumpálja tovább a haemolymphát.