„Járványos gyermekbénulás” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

A betegség már egészen biztosan az ókorban is jelen volt, de csak a 19–20. században öltött járványos méreteket. Az első klinikai leírás [[Michael Underwood]]-tól származik, aki 1789-ben készített először feljegyzést a betegségről. Külön betegségként először Jakob Heine kezelte 1840-ben.<ref name=Paul_1971>{{cite book| author = Paul JR| title=A History of Poliomyelitis| publisher=Yale University Press| location= New Haven, Conn| year=1971| pages=16–18| isbn= 0-300-01324-8| series= Yale studies in the history of science and medicine}}</ref> A betegséget okozó poliovírust Karl Landsteiner azonosította 1908-ban.<ref name=Paul_1971/> Az 1900-as évek elejétől nagyobb járványok törnek ki világszerte. [[Albert Bruce Sabin]] 1935-től a New York-i Rockefeller Intézet kutatóorvosaként kezdett foglalkozni a gyermekparalízissel. A [[második világháború]] kitörése némileg lassította a fejlesztéseket. 1938-ban [[Franklin D. Roosevelt]], – aki maga is a betegség titkolt áldozata volt – megalapította a Gyermekparalízis Nemzeti Alapítványt, amely célja a megfelelő védekezés megtalálása volt. 1949-ben [[Thomas H. Welle]]r, [[Frederick Robbins]] és [[John F. Enders]] amerikai kutatók sikerrel kitenyésztették a vírust Eredményeiket 1954-ben [[Nobel-díj|Nobel-díjjal]] ismerték el.