„Szászsebes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a link |
|||
69. sor:
A város az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-ben]] súlyos károkat szenvedett. [[1848]] július végén [[Szászsebesszék]] követeiként Samuel Meistert és [[Simeon Balomiri]]t választották a [[Pest (történelmi település)|pesti]] [[országgyűlés]]be. Utóbbi a következő év áprilisáig [[Debrecen]]ben maradt. [[1849]]. [[január 5.|január 5-én]] Popovici alprefektus hadisarcot vetett ki a városra, de azt a főhadparancsnokság utasítására visszaszolgáltatta. [[Február 5.|Február 5-én]] reggel a [[Vízaknai ütközet|Vízakna]] felől érkező [[Bem József|Bem]] rohammal foglalta el a gyulafehérvári helyőrségtől, dél körül viszont megérkezett az őt üldöző [[Puchner Antal Szaniszló|Puchner]]. A két sereg a városban utcai harcokba bocsátkozott egymással. Másnap Puchner megadásra szólította fel Bemet. A [[piski csata]] után Bem itt vette át [[Mészáros Lázár]]tól az első osztályú érdemrendet. [[Július 31.|Július 31-én]] [[Stein Miksa]] Gyulafehérvárról [[Nagyszeben]] felé tartó serege a városnál vereséget szenvedett. [[Augusztus 6.|Augusztus 6-án]] itt vette át az erdélyi hadsereg parancsnokságát, de [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] megsemmisítő vereséget szenvedett [[Alekszandr Nyikolajevics Lüders|Lüderstől]].
[[1876]]-ig [[Szászsebesszék]], [[1876]]-tól [[1925]]-ig [[Szeben vármegye]] [[Szászsebesi járás]]ának a székhelye, egyben [[rendezett tanácsú város]] volt. [[1865]] és [[1890]] között [[Tagosítás|tagosították]] határát. A többségben lévő törpebirtokosok ellenálltak a tagosítással szemben és több száz jogi panasszal éltek, miután a határ távoli részében jelöltek ki számukra földet. A nagybirtokok tulajdonosai vagyonos iparosok vagy borkereskedők voltak. [[1877]]-ben Simeon Balomiri személyében megválasztották első román nemzetiségű polgármesterét. [[1875]]-ben megépült a vasút, [[1873]]-ban megalakult a Baiersdorf & Biach faárugyár, [[1906]]-ban átadták kis [[vízerőmű]]vét. A Baiersdorf cég, a dualizmus idejének legnagyobb erdélyi faipari cége,<ref>Oroszi Sándor: ''A dualizmus kori fakereskedelem, különös tekintettel Erdélyre.'' Budapest, 2009, 30–31. o.</ref> [[1898]]-ban egy második faáruüzemet is nyitott, amelyben ''Etna'' néven gyufát is gyártottak [[1913]]-as leégéséig. Az [[első világháború]]ig sok bőrcserző, bocskorkészítő és cipészműhely is működött benne. Első bankját, a ''Mühlbacher Spar- und Vorschussverein''-t (1912-től ''Unterwälder Bank'') szászok alapították. Az 1896-ben megalakult ''Mühlbacher Sparkassa'' 1925-ben egyesült az Unterwälder Bankkal. A román kézművesek [[1879]]-ben létrehozták az ''Andreiana'' iparosegyletet, az értelmiség [[1875]]-ben a mezőgazdasági hitelintézetet, [[1887]]-ben a ''Sebeșana'' bankot. [[1888]]-ban megalapították a magyar kaszinót, ugyanezen évben a [[Katolicizmus|római katolikus]] iskola tannyelve a német helyett a magyar lett.<ref>pákei Sándor József: ''Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885–1910.'' Kolozsvárt, 1910, 277. o.</ref> [[1892]]-ben Osváth Mózes római katolikus tanító 59 taggal magyar iparoskört is szervezett. A déli városrészben [[1912]]-ben átadták a [[Szent Zsófia|Szent Zsófiáról]] elnevezett, nyolcvan–száz ágyas városi kórházat.
[[1918]] decemberében [[Lucian Blaga]] testvérét, Lionel Blagát nevezték ki polgármesterévé. [[1925]]-ben [[Fehér megye|Fehér megyéhez]] csatolták. Ugyanezen évben kezdte meg a termelést a harisnyagyár és a Hans Fröhlich által alapított játékkészítő műhely. Utóbbi [[1928]]-tól [[1931]]-es bezárásáig pengetős és húros hangszereket is gyártott. [[1926]]-ban létrehozták a ''Sebeș'' cipőgyárat, [[1970]]-ben a fafeldolgozó kombinátot. [[2000]]-ben kapott municípiumi címet.
| |||