„Budaligeti-barlang” változatai közötti eltérés

[[File:A Hollandi-bányát kettéválasztó meddőgerinc anyaga részbenrészbent bazalt lehet.JPG|left|thumb|A Hollandi-bányát kettéválasztó meddőgerinc anyaga részbenrészbent bazalt lehet]]

A bazaltnak a Budai-hegységben való előfordulásáról a 80-as évek közepe óta van ismeret (Horváth – Ódor 1984, Dobosi – Horváth 1988, Embey – Dobosi – Noske – Árva 1989). Ez mint intruzió jelentkezik a triász mészkőben. A bánya területén több helyen is tapasztalható, nemcsak az említett nyugati fal felső részén dejkszerűen, hanem kisebb-nagyobb tömzsökként a bányaudvarok falainak más részein, sőt a középső bányaudvar barlangjában, a Budaligeti-barlangban is. Porladó, széteső labdányi (5-20 cm átmérőjű) rögöket a bányában és annak környékén elszórtan szintén találhatunk. A bazalt kora K/Ar módszerrel 57,9±2,2 millió évesnek lett meghatározva (Embey – Dobosi – Noske – Árva 1989). Ezt sztratografikusan alátámasztani látszik, hogy a bazaltdejk tetején lévő kisebb katlanban bauxitos anyag halmozódott fel. A budaligeti bazaltnak eddigi vizsgálatai elsősorban petrográfiai jellegűek voltak, melyek során tisztázták összetételét, kristályszerkezeteit, minőségi besorolását stb. Ezekből röviden csak annyit emelnénk ki, hogy egy viszonylag magas Ni[[nikkel]]- és Cr-[[króm]]tartalmú alkáli olivin bazalt, melynek kristályformái a keletkezéskori hatalmas nyomásra utalnak.

A [[kréta korban(időszak)|kréta időszak]]ban szárazulati felszínt alkotó triász mészkő közé préselődött be a bazalt, mely erőteljes nyomásával és magas hőmérsékletével többé-kevésbé átalakította a vele érintkezésben levő mészkövet különös metamorf zónákat alakítva. A felszínre, vagy felszínközelbe került vulkanit az egykori karsztfelszínen is metamorfizált vöröses, bauxitos mészkőgyöngyöket égetve (ragasztva) a kőzetfelszínre. E metamorf kőzetek és felszíni formajegyek már utalnak a közeli vulkáni intruzióra.