„MTA Központi Fizikai Kutatóintézet” változatai közötti eltérés

Bozóky László
(Bozóky László)
A [[Minisztertanács]] [[1950]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-i]] határozata alapján a KFKI [[1950]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] kezdte meg hivatalos működését. Fő célja az előkészítő bizottság megfogalmazása szerint a magyar fizikának a többi tudományágéhoz képest is nagyobb elmaradottságból való kiemelése volt. Első igazgatójának [[Kovács István (atomfizikus)|Kovács István]] atomfizikust kérték fel.
 
A második világháború után a [[radar]] és az [[atombomba]] hatására a [[politikus]]ok felismerték a fizika fontosságát. Számítottak a [[harmadik világháború]] rövid időn belüli kitörésére. Atombombát [[Magyarország]]on nem akartak létrehozni, de fel akartak készülni a [[radioaktív sugárzás]] mérésére és hatásainak kezelésére. Az intézet legfontosabb részlegei ennek megfelelően kezdetben az [[atomfizika]]i [[Simonyi Károly]], [[radiológia]]i [[Bozóky László (KFKI)|Bozóky László]] és [[kozmikus sugárzás]]i osztálya volt [[Jánossy Lajos (fizikus)|Jánossy Lajos]] vezetésével. Az intézet méreteivel illeszkedett a számos hasonló szovjet és nyugati (nála nagyobb) intézetek sorába.
 
[[1956]] után az alapkutatások mellett előtérbe kerültek az alkalmazott kutatások, sőt a nyugati embargó hatásainak csökkentése céljából a technológiai fejlesztések és a gyártás is. Az alapkutatások azonban mindig jelentős súllyal szerepeltek a [[részecskefizika]], [[magfizika]], [[optika]], [[szilárdtestfizika]], [[anyagtudomány]], [[űrkutatás]] stb. területén.