„Euripidész” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó  változtatást (188.6.20.179), visszaállítva Dexbot szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó  változtatást (188.6.20.179), visszaállítva Dexbot szerkesztésére)
{{személy infobox}}
[[Fájl:Euripides1.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Еuripidész arcképe]]
'''Euripidész''' ([[Szalamisz]] szigete, i. e. 484480 – [[Arethusza]]?, i. e. 406) görög tragédiaköltő, [[Aiszkhülosz]] és [[Szophoklész]] mellett a három nagy görög tragédiaköltő egyike.
 
== Élete ==
[[Fájl:Seated Euripides Louvre Ma343.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|Euripidész szobra]]
A hagyomány szerint Szalamisz szigetén született [[i. e. 480]]. [[szeptember 23.|szeptember 23]]-án, a [[Szalamiszi csata|szalamiszi ütközet]] napján, de az úgynevezett paroszi márványkrónika alapján legnagyobb valószínűséggel i.e. 484-ben született. Apját Mneszarkhosznak hívták és állítólag szatócs volt, anyja neve Klito volt, zöldség és gyógynövény árusítással foglalkozott. Más források szerint az apja jómódú ember kellett, hogy legyen, különben nem engedhette volna meg magának, hogy fiának előkelő nevelést biztosítson.<ref>William Bodham Donne (2009) pp. 25</ref> Az apjának egy jós azt jósolta, hogy fiát „játékokon szerzett koszorúkkal” látja, így az apja Euripidészt atlétikára taníttatta. Később festészetet is tanult.
 
[[I. e. 455]]-ben Euripidész részt vett egy drámai versenyen, ahol a harmadik helyezést érte el. Életének további részéről kevés adat maradt fenn, mivel kortársaitól és pályatársaitól eltérően nem vállalt közéleti szerepet, sem állami megbízást. Visszavonultan, az emberektől elzárkózva élt, többnyire írással és könyvgyűjtéssel foglalkozott. Ugyanakkor korának emelkedett gondolkodóival fenntartotta a kapcsolatot, sokat tanult olyan jelentős szofistáktól, mint [[Prótagorasz]] vagy [[Prodikosz]]. A szofisták tanítása tükröződik Euripidész azon műveiben amelyek a természettel, vagy a nomosszal (törvényekkel) foglalkoztak. Ezekben a művekben a szofistákra jellemző szónoki monológokat találunk. Más műveiben, főként a [[homérosz]]i-[[hésziodosz]]i valláskritikában és a lélekről alkotott elméleteiben, [[Anaxagorasz]] bölcseletének hatása érezhető.
== Szakirodalom ==
* [[Falus Róbert]]: ''Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre.'' Móra Ferenc Könyvkiadó, Bp. 1982.
* Trenycsényi-Waldapfel Imre: Tíz tragédia előszó
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
69 861

szerkesztés