Wikipédia

„Szálasi-kormány” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor:
[[Horthy Miklós]] kormányzó 1944. október 15-ei sikertelen kiugrási kísérlete után nyílt lehetőség a nyilasok számára a hatalom megszerzésére. A helyzetben csak a beavatott hungaristák tudták mit kell tenniük, a többiek semmilyen utasítást nem kaptak. Vidéken tartózkodott többek között [[Csia Sándor (politikus)|Csia Sándor]] és [[Beregfy Károly]], [[Szöllősi Jenő]] pedig Horthy rádióbeszéde után indult a Dunántúlra, egy esetleges letartóztatástól félve. A németek által felfegyverzett nyilas pártszolgálatosok eközben megszállták Budapest stratégiai pontjait, és belső embereik segítségével oldalukra állították a karhatalmat is. Este olvasták be [[Szálasi Ferenc]] hadparancsát az elfoglalt rádióban, amiben bejelentette a hatalom átvételét. Még aznap délben megpróbálta felkeresni Horthyt a kinevezése ügyében, de a kormányzó kétszer is kidobatta. Végül a fia életével zsarolták meg, aminek hatására október 16-án lemondott és Szálasit nevezte ki kormányfővé.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=145-147}}</ref>
 
Szálasi megalakította a Nemzeti Összefogás Kormányát, amiben hét tárcát kapott a [[Nyilaskeresztes Párt]], hármat a [[Magyar Élet Pártja]], egyet a [[Nemzeti Szocialista Párt]] és a [[Magyar Megújulás Párt]], két miniszteri tisztet pedig tábornokok töltöttek be.<ref name="Mtöri460">Magyar Alkotmánytörténet, p. 460.</ref> A kormányfőiállamfői tiszt megüresedésekor összehívandó Országtanács előtt letette esküjét, és ideiglenes államfői testület alakult Kormányzótanács néven. Ebben Beregfy képviselte a hadsereget, Csia a pártot, [[Rajniss Ferenc]] a szövetséges koalíciós pártokat.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=147}}</ref> A kormány első ülésére október 17-én került sor, itt elfogadták az 1945. január 1-ig elvégzendő feladatokat tartalmazó ''Országépítési terv''-et, többek között közigazgatási reformról, az ország teljes hadba állításáról stb.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=148}}</ref> Az Országtanács október 27-én elfogadta a kormányzói és a kormányfői jogkör egyesítést. Az ezután összehívott országgyűlésen a 372 tag közül csupán 55-en jelentek meg és november 3-án megszavazták Szálasinak a teljhatalmat és a ''nemzetvezető'' címet.<ref>Magyar Alkotmánytörténet, p. 458–459.</ref> November 16-án a Nyilaskeresztes Párt egyesült a koalíciós partnereivel, így ténylegesen egypártrendszer jött létre, amiben a hatalom Szálasinál koncentrálódott.<ref>{{Opcit|n=Paksa Rudolf|o=150}}</ref>
 
A Szálasi-kormányhoz fűződik a vidéki [[A zsidóság Magyarországon|magyar zsidóság]] addig nem deportált töredékének továbbá a budapesti zsidók egy jelentős részének elhurcolása, illetve egy részük meggyilkolása is. Szálasi a magyar államot teljesen alárendelte a német érdekeknek, Magyarország javait, terményeit, iparát, hadseregét és katonáit önként kiszolgáltatta illetve átadta a [[Harmadik Birodalom]] számára.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szálasi-kormány”