„Tripoliszi Grófság” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Történelmi államok kategória eltávolítva; Ázsia történelmi államai kategória hozzáadva (a HotCattel))
 
== Tripoliszi Grófság megszületése ==
A Tripoliszi Grófság megszervezése [[IV. Rajmund toulouse-i gróf]] ötlete volt, Rajmund egyike volt a legbefolyásosabb és legvagyonosabb keresztes vezéreknek, kit az a vágy fűtött, hogy az I. keresztes hadjárat után birtokokat szerezzen magának a [[Szentföld]]ön. Időközben nyugati urak kezébe került Antiochia, a [[Jeruzsálemi Királyság]], valamint az [[Edesszai Grófság]]; Rajmund mindösszesen [[Bizánci Birodalom|Bizánctól]] tudott területeket nyerni, azonban azokat bölcsen használva jelentősen megerősítette, sés Tripolitól néhány mérföldre várat építtetett. Ezt használta később hídfőként az ostromhoz, minek beteljesültét ő maga már nem láthatta meg, mivel 1105-ben elhunyt, azonban az ostrom folytatódott, majd 1109. július 12-én Tripoli kapitulált. Tripoli területe két részre osztatott, az északi területeket Cardagne grófja, Vilmos kapta, míg a déli területeket Bertrand toulouse-i gróf, Rajmund fia kapta.
 
A Tripoliszi Grófság megszületésével a Jeruzsálemi Királyság, s így a keresztes államok kiterjesztették fennhatóságukat a [[Földközi-tenger]] teljes keleti partvidékére. A jeruzselemi királynak, [[I. Balduin jeruzsálemi király|I. Balduinnak]] komoly szerepe volt a muszlim védők megtörésében, valamint Bertrand birtokigényének érvényesítésében, ennek okáért a mindenkori tripoliszi gróf hűséggel tartozott a mindenkori jeruzsálemi királynak, maga a grófság nem lett része a Jeruzsálemi Királyságnak, de annak hűbérese lett.
[[Fájl:Hattin Estoire d'Eracles.jpg|right|200px|thumb|A hattini csata]]
[[Fájl:Saladin and Guy.jpg|right|200px|thumb|[[Szaladin]] szultán és [[Guidó jeruzsálemi király]]<br> A hattini csata után Guidót, de Ridefort-t és Châtilloni Rajnaldot Szaladin a sátrába invitálta, ahol frissítővel kínálta meg a királyt. Guidó ivott, majd továbbadta a serleget [[Rajnald antiochiai fejedelem|Rajnaldnak]], ekkor azonban Szaladin saját kezével szúrta le a volt antiochiai fejedelmet.]]
1187. július 4-én a hattini csatában a keresztesek egyik legnagyobb vereségüket szenvedték el a muzulmán [[Szaladin]] szultán seregétől. 1187. október 2-án Szaladin (Szaláh ad-Dín) szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tiberias-tó melletti csatában előzőleg legyőzte [[Guidó jeruzsálemi király]] seregét. A hír nagyon gyorsan elérte Európát és [[I. Vilmos szicíliai király]] azonnal hajóhadat indított a [[Szentföld]]re, sés ezzel megakadályozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit. Azonban[[1187]]. a[[október grófság19.|október eleste19]]-én elkerülhetetlenelhunyt volt,[[VII. aBohemond folyamatosantiochiai harcok,herceg|IV. aBohemond]] kellő mennyiségűtripoliszi utánpótlás hiányagróf, valamintakinek a muszlimgyermektelen nyomás végül megtörtehalálával a grófságot.húga, [[Al-ManszúrI. KaláúnLúcia egyiptomitripoliszi szultángrófnő|Lúcia]] elhatározta,megörökölte hogya bevesziTripoliszi Grófságot, valamint az utolsó[[Antiochia keresztesfejedelmeinek államotlistája|antiochiai ahercegi]] Szentföldön,címet. melyLúcia akkorekkor a [[I.Nápolyi LúciaKirályság|Nápolyi tripoliszi(Szicíliai) grófnőKirályságban]] birtokában volttartózkodott, őígy Bohemond és férjeLúcia anyjának, [[I.Szaven-Pahlavuni NarjotSzibilla tripolisziantiochiai grófhercegné|Narjot de ToucySzibilla]] voltaközvegy hercegnének ajánlották fel a Tripoliszikormányzást, Grófságaki utolsómár uralkodói.fia Azkiskorúsága ostromidején [[1289]]is márciusábanvitte vettea kezdetétkormányrudat, ésde egyiptominézeteltérés győzelemmelalakult zárult,ki ezzela hercegné és a Tripolisziváros Grófságvezetése betagozódottközött, [[Al-Manszúrezért KaláúnSzibilla egyiptomilemondott szultán]]a birodalmábahatalomról, és megszűnthazájába, létezni[[Kilikia|Kis-Örményországba]] távozott. Lúcia [[Ciprus (sziget)|Ciprusra1288]] menekült.elején Halálaa utánférjével hajón a [[1299Jeruzsálemi Királyság]]-ben egyetlen gyermekefővárosába, [[IAkko (város)|Akkonba]] érkezett. FülöpA címzetesTripoliszi antiochiaiGrófság herceg|Fülöp]]vezetése örökölteazonban amegosztott grófivolt címetLucia örökségének és hatalmának elismerése ügyében, akide viszontvégül aaz következőörökös évbengrófnő meghalt,[[1288]]. így[[április ez26.|április a26]]-án címbevonulhatott ezután[[Tripoli a(Libanon)|Tripoli]] ciprusivárosába, királyiés házraátvette szálltaz országa vezetését.
 
A folyamatos harcok, a kellő mennyiségű utánpótlás hiánya, valamint a muszlim nyomás végül megtörte a grófságot. [[Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán]] elhatározta, hogy beveszi az utolsó keresztes államot a Szentföldön, mely akkor már ténylegesen [[I. Lúcia tripoliszi grófnő]] birtokában volt, ő és férje, [[I. Narjot tripoliszi gróf|Narjot de Toucy]] voltak a Tripoliszi Grófság utolsó uralkodói. Az ostrom [[1289]] márciusában vette kezdetét, és egyiptomi győzelemmel zárult, ezzel a Tripoliszi Grófság betagozódott [[Al-Manszúr Kaláún egyiptomi szultán]] birodalmába, és megszűnt létezni. Lúcia [[Ciprus (sziget)|Ciprusra]] menekült. Halála után [[1299]]-ben egyetlen gyermeke, [[I. Fülöp címzetes antiochiai herceg|Fülöp]] örökölte a grófi címet, aki viszont a következő évben meghalt, így ez a cím ezután a ciprusi királyi házra szállt.
 
== Források ==