„Topáz” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  5 évvel ezelőtt
== Ásványtani jellemzői ==
[[Fájl:TopazeRose2.jpg|balra|bélyegkép|250px|Topáz]]
vegyi szempontból a topáz egy [[alumínium]]-[[Szilikátok (ásványtan)|szilikát]], amelyben különböző arányban [[fluor]] és [[hidroxil-gyökhidroxilgyök]] van. A topáz fajsúlya, törésmutatója a fluor és hidroxil-gyök aránya szerint változik. A topáz általános összetétele az Al<sub>2</sub>((OH,F)<sub>2</sub>SiO<sub>4</sub>) képlettel írható le. Egész kis mennyiségben jelen lehet még [[króm]] és [[vas]], melyek az ásvány elszíneződését okozzák.
 
A topáz a rombos rendszerben kristályosodik. A kristályok néha egész egyszerű kifejlődésűek: két függőleges prizma és egy piramis kombinációi, de igen sokszor a kristályok lapokból épülnek fel. Legtöbb esetben a kristályoknak csak a felső részük fejlődik ki, mert alsó részükkel az anyakőzethez nőttek.
A topáznak igen jellemző tulajdonsága, hogy kitűnően hasad a bázislap szerint, úgyhogy a kristályok az alapkőzetről való eltávolítás közben rendesen lehasadnak e lap irányában. A kitűnő hasadás miatt a nagyobb kristályoknak kisebbekre való szétosztása rendkívül könnyű feladat, de annál nagyobb elővigyázatosság szükséges a csiszoláshoz. A topáz törése kagylós és egyenetlen. Keménysége a [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-féle skálában]] 8. Fajsúlya a változó összetételnek megfelelőlen 3,4-3,6. A topáz a kristálylapokon élénk üveg fényű, a hasadási lapokon gyöngyházfényű.
 
A topáz optikailag kéttengelyű, pozitív. A törésmutató és kettőstörés értéke a fluor és hidroxil-gyök arányától függ, a hidroxilban gazdagabbaknak nagyobb törésmutatójuk és kisebb kettőstörésük van. A három fő törésmutató napfényben: α = 1,6116, β = 1,6138, λ = 1.,6241. A kettőstörés és diszperzió kicsi. A színesek [[pleokroizmus]]a gyenge.
 
A topáz a [[Röntgensugárzás|Röntgen-sugarakat]] csak félig engedi át.