„Kolozsmonostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek
8. sor:
Nevét először [[1214]]-ben '''ecclésia de Clus''' néven tüntették fel a [[Váradi Regestrum]]-ban, majd [[1222]]-ben ''monasterii beatae Mariae de Clus'' néven említi az oklevél. A középkorban [[Erdély]] egyik legjelentősebb egyházi központja a 11. században alapított [[kolozsmonostori apátság]]. Az 1460-as években falakkal erősítették meg, később omladozni kezdett, csak a szentélye maradt épen. A kolozsmonostori apátságon kívül a középkortól délnyugati irányban egy Kolozsmonostor nevű falu volt. Az 1763–1787 között készült [[Magyarország első katonai felmérése|katonai térképen]] a falu négy utcával szerepelt. A 19. században a fatelepi munkások, később a városban dolgozó kőművesek, szobafestők, utóbb cigány zenészek költöztek ide.
 
Az 1890-es években még különálló, településként szerepelt, lakóinak száma 3099 (50,6% magyar, 48% román, 0,5% német) volt. A falu dinamikusan fejlődtt, ami [[Kolozsvár]] közelségének tudható be. A falu lakóinak száma 1850-18901850–1890 között 1800 fővel emelkedett. A falut 1895-ben csatolták Kolozsvárhoz. A városrészben a 20. század első felében kertes házak voltak, illetve a [[Kalános utca|Kalános utcában]] laktak a kanálfaragással foglalkozó cigányok. A tömbházakat 1970 decemberében kezdték építeni, az első lakások 1971-re készültek el.
 
{{forr|A negyedben működik a kolozsvári polgármesteri hivatal kihelyezett irodája, több iskola is található a negyedben. A negyed lakosságának kb. 10%-át magyar ajkú emberek teszik ki.}}