„Cseh felkelés (1618–1620)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A természetes utód nélküli [[II. Mátyás magyar király|I. Mátyás német-római császár (II. Mátyás néven magyar király)]] a rendezett trónöröklés érdekében még életében utódjaként nevezte meg a szenvedélyes katolikus hírében álló Ferdinánd osztrák főherceget és [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] néven Csehország, valamint Magyarország királyává választatta. (Később ugyanilyen néven német-római császár.) <ref>{{cite web|url=http://steveedney.wordpress.com/2006/05/23/the-defenestration-of-prague/|title=The Defenestration of Prague « Criticality|publisher=steveedney.wordpress.com|accessdate=25 May 2008}}</ref> Csehország protestáns vezetőinek egy része attól tartott, hogy az új uralkodó alatt elveszíthetik a [[Rudolf magyar király|II. Rudolf császár]] 1609-es [[Felséglevél|Felséglevelében]] számukra biztosított vallási jogaikat. Ők szívesebben látták volna a trónon a protestáns [[V. Frigyes pfalzi választófejedelem|V. Frigyes pfalzi választófejedelmet]], a [[Protestáns Unió]]t létrehozó [[IV. Frigyes pfalzi választófejedelem]] fiát és utódát. <ref name="tripod">{{cite web|url=http://thirtyyearswar.tripod.com/revolt.html|title=Bohemian Revolt-30 Years War|publisher=Thirty Years War|accessdate=25 May 2008}}</ref> Más protestánsok azonban támogatták a katolikusok álláspontját<ref>{{cite web|url=http://www.visualstatistics.net/east-west/War%20West/War%20West.htm#Thirty |title=Wars of the Western Civilization|publisher=visualstatistics.net|accessdate=24 May 2008}}</ref> és 1617-ben Ferdinándot a cseh rendek szabályosan megválasztották [[Koronaherceg]]gé, aki Mátyás halálával automatikusan cseh királlyá válik.
Ferdinánd, mint választott király 1618 májusában megbízottaiként két katolikus cseh tanácsosát, [[Vilém Slavata|chlumi és košumberki Vilém Slavatát]] és [[Jaroslav Bořita z Martinic|martinici Jaroslav Bořitát]] küldte a [[prágai vár]]ba, hogy távollétében kormányozzák az országot. 1618. május 23-án egy protestánsokból álló csoport elfogta és (Fabricius Fülöp írnokkal együtt) kidobta őket a vár kb. 21 méter magasságban elhelyezkedő ablakán. Meglepő módon csak megsebesültek, de túlélték az esést. Ez a [[Prágai defenesztráció (1618)|Második prágai defenesztráció]] néven ismert esemény indította el a Cseh Felkelést. A konfliktus rövidesen átterjedt a [[Cseh Királyság|Cseh Korona]] összes tartományára, [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]], [[Morvaország]], [[Szilézia]], Alsó-Luzsica és Felső-Luzsica ([[Lausitz]]) területére. A vallási konfliktus végül átterjedt Európa nagy részére, jónéhány ország mellett Franciaországra és Svédországra is.<ref name="tripod"/>
[[File:Bila hora rekonstrukce 4.jpg|thumb|left|200px|
Amennyiben a cseh felkelés egy helyi konfliktus maradt volna, a háború még harminc hónapig sem tartott volna. Azonban Mátyás császár halála felbátorította a lázadó protestáns vezetőket, akik már készültek az udvarral kiegyezni. Mivel a két fél, Ferdinánd (Mátyás császár halála után hivatalosan cseh király) és a cseh felkelők egyaránt gyengék voltak a másik legyőzéséhez, a háború átterjedt a [[Német-római Birodalom|Német Birodalom]] többi részére. Ferdinánd rákényszerült, hogy unokaöccse, [[IV. Fülöp spanyol király]] segítségét kérje.
The Bohemians, desperate for allies against the Emperor, applied to be admitted into the [[Protestant Union]], which was led by their original candidate for the Bohemian throne, the [[Calvinist]] [[Frederick V, Elector Palatine]]. The Bohemians hinted Frederick would become King of Bohemia if he allowed them to join the Union and come under its protection. However, similar offers were made by other members of the Bohemian Estates to the [[Charles Emmanuel I, Duke of Savoy|Duke of Savoy]], the [[John George I, Elector of Saxony|Elector of Saxony]], and the [[Gabriel Bethlen|Prince of Transylvania]]. The Austrians, who seemed to have intercepted every letter leaving Prague, made these duplicities public.<ref>{{cite book|author=T. Walter Wallbank, Alastair M. Taylor, Nels M. Bailkey, George F. Jewsbury, Clyde J. Lewis, Neil J. Hackett , Bruce Borland (Ed.)|title=Civilization Past & Present Volume II |publisher=Harper Collins Publishers|pages=''15. The Development of the European State System: 1300–1650.''|location=New York, N.Y|year=1992|isbn=0-673-38869-7|accessdate=23 May 2008|url=http://history-world.org/The%20Thirty%20Years'%20War.htm}}</ref>
27. sor:
== References ==
<references />
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Bohemian Revolt|oldid=645711928}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
33 ⟶ 36 sor:
* [[Harmincéves háború]]
* [[V. Frigyes pfalzi választófejedelem]]
[[Kategória:Csehország történelme]]
[[Kategória:Habsburg-ellenes felkelések]]
|