„Cseh felkelés (1618–1620)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Kapcsolódó szócikkek: kategóriák aktívvá tétele |
→A felkelés: hivatkozás elhelyezése |
||
3. sor:
== A felkelés ==
A természetes utód nélküli [[II. Mátyás magyar király|I. Mátyás német-római császár (II. Mátyás néven magyar király)]] a rendezett trónöröklés érdekében még életében utódjaként nevezte meg a szenvedélyes katolikus hírében álló Ferdinánd osztrák főherceget és [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] néven Csehország, valamint Magyarország királyává választatta. (Később ugyanilyen néven német-római császár.) <ref>{{cite web|url=http://steveedney.wordpress.com/2006/05/23/the-defenestration-of-prague/|title=The Defenestration of Prague « Criticality|publisher=steveedney.wordpress.com|accessdate=25 May 2008}}</ref> Csehország protestáns vezetőinek egy része attól tartott, hogy az új uralkodó alatt elveszíthetik a [[Rudolf magyar király|II. Rudolf császár]] 1609-es [[
Ferdinánd, mint választott király 1618 májusában megbízottaiként két katolikus cseh tanácsosát, [[Vilém Slavata|chlumi és košumberki Vilém Slavatát]] és [[Jaroslav Bořita z Martinic|martinici Jaroslav Bořitát]] küldte a [[prágai vár]]ba, hogy távollétében kormányozzák az országot. 1618. május 23-án egy protestánsokból álló csoport elfogta és (Fabricius Fülöp írnokkal együtt) kidobta őket a vár kb. 21 méter magasságban elhelyezkedő ablakán. Meglepő módon csak megsebesültek, de túlélték az esést. Ez a [[Prágai defenesztráció (1618)|második prágai defenesztráció]] néven ismert esemény indította el a cseh felkelést. A konfliktus rövidesen átterjedt a [[Cseh Királyság|Cseh Korona]] összes tartományára, [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]], [[Morvaország]], [[Szilézia]], Alsó-Luzsica és Felső-Luzsica ([[Lausitz]]) területére. A vallási konfliktus végül átterjedt Európa nagy részére, jónéhány ország mellett Franciaországra és Svédországra is.<ref name="tripod"/>
|