Főmenü megnyitása

Módosítások

a "lándzsahalak" (Amphioxiformes) egy altörzs rendje, nem alkot törzset... (még ha csak ez az 1 rendje van is)
[[Vér]]ükben a [[hemoglobin]] [[vörösvérsejt]]ekbe zárva található. Kiválasztásuk [[pronephros|pro]]-, [[mesonephros|mezo]]- vagy [[metanephros]] segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű [[kopoltyú]]k az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek [[kültakaró]]ja többrétegű [[hám (bőr)|hámból]] és [[irha|irhából]] áll, sokféle függeléke lehet.
 
Legközelebbi rokonaik az [[Előgerinchúrosokelőgerinchúrosok]] (''Urochordata'', vagy Zsákállatok ''Tunicata'') és a [[lándzsahalakfejgerinchúrosok]] (fej-gerinchúrosok, ''(Cephalochordata)'' altörzsekbe tartozó állatok, amelyekkel együtt a [[gerinchúrosok]]at [[Törzs (rendszertan)|törzsét]] alkotják. Az első gerinchúros állatok már a [[prekambrium]]ban megjelentek, de az első gerinces leletek ''([[Myllokunmingia|Myllokunmingia fengjiaoa]]'' és ''[[Haikouichthys|Haikouichthys ercaicunensis]])'' csak a felső [[kambrium]]ból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek.
 
A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros [[lárva|lárváinak]], [[neoténia|neoténiásan]] szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.)