Főmenü megnyitása

Módosítások

 
A magyar nyelvű szertartások gondolata a 17 - 18. század fordulóján merült fel először. Ebben Hajdúdorognak újra vezető szerep jutott. A döntően protestáns [[Hajdú kerület]]ben szinte mindenhol magyarul miséztek. A reformáció erdélyi terjesztése érdekében pedig az [[Erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelmek]] 1643-tól kezdve a román ortodoxok számára is előírták a nemzeti nyelvű liturgiát. 1697-ben a gyulafehérvári unióval így már egy román nyelvű görögkatolikus közösség jöhetett létre.{{refhely|Farkas, 1896|7. o.}}{{refhely|B. Papp, 1996|14-15. o.}}{{refhely|Ivánka, 1942|32. o.}}{{refhely|Véghseő, 2012|67. o.}} Az ortodox egyház szintén a magyar nyelvű misézéshez nyúlt, hogy azzal aláássa az uniót, és visszaszerezzék híveiket. Keleti papok azt terjesztették, hogy a bizánci szertartásban mindenkinek joga van saját nyelvén hallgatni a liturgiát. A híveket arra buzdították, hogy tagadják meg az uniót, és az ortodoxiában anyanyelvükön hallgathatják a misét.{{refhely|Grigássy, 1913|36-37. o.}} Emellett a gyér magyar nyelvű görögkatolikus elit, illetve néhány pap is úgy érezte, hogy a népnek fontos lenne érteni a misék szövegét, különben erkölcsileg és hitügyileg sem fognak fejlődni.{{refhely|Farkas, 1896|10. o.}} Ezek együttes hatására néhány görögkatolikus pap, részben az ortodoxok támadására válaszképpen, részben a nagyobb hatalmú hívők támogatására, lefordított pár éneket illetve imát, amelyeket eleinte csak templomon kívül énekeltek. A fordításoknak nagy sikere lett, emiatt a papok is felbátorodtak. Hajdúdorog szabad városként jobban tudta támogatni a magyar fordítások elterjedését. Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv megemlíti, hogy Dorognak két parókiája volt: egy rutén és egy román. Viszont ez az elnevezés becsapós volt, mert mindkét parókus magyarul beszélt, prédikált és az egyházi könyveket is magyarul vezették.{{refhely|Grigássy, 1913|23-24. o.}} A magyar nyelvű fordítások eleinte lassan terjedtek, idővel viszont beszivárogtak a szertartások szövegébe.
 
Az unió fentartását azonban nemcsak az ortodox papság nehezítette meg, hanem a testvéri római katolikus egyház is. 1747. május 8-án [[Barkóczy Ferenc (érsek)|Barkóczy Ferenc]], egri püspök levélben tudatta a görögkatolikus püspökkel, hogy rangban felette áll, emiatt a papjai által szedett jövedelmek felett is ő rendelkezik. Később a római egyház gyakorlatával összhangban Barkóczy ''rituális püspökének'' nevezte ki az Ungvárott székelő püspököt, akinek hitbeli támogatást kellett nyújtania a görögkatolikusoknak, viszont semmilyen püspöki jogkörrel nem rendelkezhetett.{{refhely|B. Papp, 1996|16. o.}} A latin egyház befolyását természetesen a bizánci rítusú püspök elutasította, és panasszal fordult a királyi udvarhoz. A hívek, az ortodox propagandának is köszönhetően, ezt a folyamatot szertartásaik latinosításának érezték, emiatt sok helyen az unió is veszélybe került. Hajdúdorogon 1765. július 21-én titkos megbeszélést hívtak össze, ahol elhatározták, hogy elhagyják az uniót, és a [[karlóca]]i metropolitát ismerik el vallási vezetőjüknek. A gyűlés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy május 2-án megjelent egy királyi rendelet, miszerint össze kell írni a Magyar Királyság nem egyesült, ortodox parókiáit. Ezt az ortodox egyház igyekezett úgy közvetíteni a görögkatolikus hívek felé, hogy elérkezett a választás ideje: vagy magyar nyelven megmaradnak korábbi vallásuk mellett, vagy elfogadják a római pápát, és akkor az egri püspök hatalmában ellatinosodnak.{{refhely|Grigássy, 1913|26. o.}}{{refhely|B. Papp, 1996|16. o.}} A dorogiak küldöttséget küldtek a karlócai metropolitához, sőt kijelentették, hogy hitüket fegyverrel is meg fogják védeni. A legnépesebb görögkatolikus parókia lázongásának híre egészen [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] udvaráig jutott. A királynő utasítására egy bizottság érkezett a hajdú településre, hogy kivizsgálja, és elfojtsa a skizmatikus mozgalmat; illetve letörje az Árdánházy Demeter által vezetett fegyveres felkelést. A dorogi konfliktus rámutatott arra, hogy az unió fennmaradása a tét az egri és a munkácsi püspök vitájában. Emiatt Mária Terézia a Szentszékkel egyeztetve 1771-ben létrehozta az önálló [[Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye|Munkácsi Egyházmegyét]], ahova több magyar ajkú görögkatolikus egyházközség, köztük Hajdúdorog is be lett osztva.{{refhely|B. Papp, 1996|16. o.}}
 
== Jegyzetek ==