„Unix-rendszerhéj” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Opa (vitalap | szerkesztései) csonk + prognyelv kategória eltávolítva: a shellscript programozási nyelv - a rendszerhéj az nem az |
Opa (vitalap | szerkesztései) Története |
||
1. sor:
[[Kép:Bash screenshot.png|
A [[Unix]] [[operációs rendszer]]ben különféle parancssori értelmezők működnek, melyeket '''rendszerhéjnak''' vagy angolul '''shellnek''' nevezünk. Ez a rendszerhéj az összekötő kapocs a rendszer magját képező [[kernel]] és a felhasználó között. Az asztali rendszereken ezeket többnyre grafikus felületek egészítik ki. A shellből (konzolról) vezérelt gépek előnye, hogy jóval kisebb [[
[[Unix]]-típusú rendszerek alatt a felhasználó több rendszerhéj között is választhat, melyek mindegyike rendelkezik egyedi tulajdonságokkal, melyek segítségével bizonyos feladatok könnyebben elvégezhetőek, mint más rendszerhéjakkal. A [[számítógép]]be történő bejelentkezés után a rendszerhéj indítja el az [[operációs rendszer]]nek nélkülözhetetlen folyamatokat és automatikusan induló programokat.
A shell programozható az úgynevezett [[bash]] scriptek segítségével. Ez egy speciális parancsnyelv, mely az operációs rendszer által értelmezhető utasításokat tartalmaz, így a klasszikus értelemben vett [[programozási nyelv]]ektől eltérően nincs szükség a kód lefordítására és linkelésére.▼
▲A shell programozható az úgynevezett
==A Unix rendszerhéjak kialakulása==
Steven Bourne, az [[AT&T]] / [[Bell Laboratories]] egyik munkatársa az elsők között fejlesztett ki parancsértelmező rendszerhéjat a Unix operációs rendszerekhez még a [[1960-as évek|'60-as]], [[1970-es évek|'70-es évek]]ben. A [[#Bourne Shell|Bourne Shell]] nevét alkotójáról kapta, és ez lett az első széles körben elterjedő rendszerhéj, mely új formájában (Bourne Again Shell) ma is népszerű.
Mikor a [[University of California at Berkeley]] is bekapcsolódott a Unix fejlesztésébe, új színfoltot hoztak a shellek világába: Bill Joy programozó vezetése alatt megalkották a saját, Bourne Shellhez képest számos kényelmi funkcióval és C-nyelvhez hasonlatos szintaktikájú parancsértelmezőjükkel ellátott megoldásukat, a [[#C Shell|C Shellt]]. Egy [[anekdota]] szerint nevét a „sea shell” (tengeri kagyló) szójátékból kapta. A C Shell fejlesztése az [[1970-es évek]] végén új erőre kapott, ennek eredménye lett a TENEX C Shell, amelyet főképp Ken Greernek és Paul Place Waynnek köszönhetünk.
Az [[1980-as évek]] derekán David Korn vezetésével a Bell Laboratories továbblépett a Bourne Shellen, megalkotva a [[#Korn Shell|korn Shellt]]. Ez volt a Unix ''System V'' ágának első modern shellje. Ennek a rendszerhéjnak készült egy a nagyközönség számára is ingyenesen használható változata, a Public Domain Korn Shell. Később a [[Free Software Foundation]] (Szabad Szoftver Alapítvány) megalakulása, a [[Wikipédia:A GNU Free Documentation License szövege|GNU licensz]]elés új héjprogramot hívott életre, a [[#Bourne Again Shell|Bourne Again Shellt]]. Ez a megoldás nem más, mint az egykori ős-Bourne Shell GPL-licenszelésű, továbbfejlesztett változata, amelyet ma már az első számú linuxos shellként tartanak számon.
==A shell általános képességei==
| |||