„Hugenották” változatai közötti eltérés

A név legkorábbi ismert előfordulása egy 1551-es [[périgueux]]-i kéziratban található, amelyben [[Képrombolás|képrombolókat]] illettek a ''gonosz hugenottafajzat'' titulussal. Az 1560. december – 1561 januárban megtartott [[orléans]]-i országos rendi gyűlésen [[Michel de L’Hospital]] kancellár az ország belső békéjének helyreállítására törekedve a következőket mondta: „Vessük ki elménkből ezeket az ördögi szavakat: lutheránusok, hugenották, pápisták. Ne változtassuk meg a ''keresztény'' nevet.” 1561-ben a kifejezés használatát betiltották, de a tiltás nem járt eredménnyel.<ref>Delumeau 2005:497; Gresch 2008:23–24.</ref>

 

{{bővebben|Confessio Gallicana}}

Az üldöztetések miatt a francia reformátusoknak eleinte nem sikerült állandó gyülekezeteket fenntartaniuk, így formálisan elfogadott hitvallásuk sem volt. Az egységes tanokat kezdetben Kálvin ''[[Institutio Christianae religionis|Institutio]]''-ja jelentette, amely 1541-ben francia nyelven is megjelent. Az első szervezett gyülekezetek 1555–1556-ban alakultak meg Párizsban és Lyonban. Az egyházközségeket a [[presbitérium]]ok vezették, amelyeket a területi, a tartományi, illetve az országos [[zsinat]] fogott össze.<ref>McGrath 1986:193; Colijn 2001:221; Papp 2009:319</ref>

A ''Confessio Gallicana'' negyven tétel formájában ugyanazt a teológiai tartalmat foglalja össze, amelyet Kálvin az ''Institutio'' 1559-es (utolsó) kiadásában részletesen is kifejtett.<ref>CathEn 1910; Spijker 1999:155.</ref>

 

[[Fájl:Calvinist symbol.PNG|bélyegkép|[[Hugenotta kereszt]]]]

=== A kezdetek ===