„Rézcső” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Jelölése, méretei, típusai: egyért AWB |
|||
4. sor:
== A gyártás [[szabvány]]ai ==
[[Fájl:Copper and Brass - Inside brass and copper tube mill.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Rézcsövek gyártása]]
*
*
* <strong>MSZ EN 12735-2:2011, (</strong>Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 2. rész: A berendezés csövei)
* '''MSZ EN 13348:2009''' (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek orvosi gázokhoz vagy [[vákuum]]hoz)
* <strong>MSZ EN 12449:2012</strong>, (Réz és rézötvözetek. Varratmentes, kör szelvényű, általános célú csövek)
* <strong>MSZ EN 12451:2012</strong>, (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű csövek hőcserélőkhöz)
* <strong>MSZ EN 12452:2012</strong>, (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, hengerelt, bordás csövek hőcserélőkhöz)
* <strong>MSZ EN 12450:2013,</strong> „Réz és rézötvözetek. Varratmentes, kör szelvényű, forrasztható rézcsövek” (ez a szabvány a kapilláris rézcsövekről rendelkezik), angol címe: Copper and copper alloys. Seamless, round copper capillary tubes
A rézcsövek gyártása izzó réztuskók rögzített tüskén történő meleghengerlésével vagy melegsajtolásával kezdődik. A további munkafázisok több lépésben történő hideghúzásokból állnak, miközben repülődugót használnak a belső átmérő beállításához. Ily módon történik a varratmentes, kör keresztmetszetű csövek gyártása. A réz szilárdsága hidegalakítással növelhető és hevítéssel ismét csökkenthető. Lágy és félkemény csövek előállításához a szilárdság közbenső hőkezeléssel, majd ezt követő hidegalakítással tudatosan beállítható.
36 ⟶ 41 sor:
A kereskedelmi forgalomban kapható bevonat nélküli, [[műanyag]]bevonatos és gyárilag hőszigeteléssel ellátott rézcső. A bevonat nélküli csövet mindenekelőtt falsík előtti szereléshez használjuk, a műanyagbevonat védi a csövet a külső, agresszív hatásoktól – pl. [[vakolat]] alatti szerelésnél ajánlott ezt használni, mert a vakolóanyag tartalmazhat [[korrózió|korrozív]] anyagokat (pl. ammóniumtartalmú kötésgyorsítók). A műanyagbevonat bizonyos mozgást is biztosít a csőnek, ez a [[hőtágulás]] kiegyenlítése szempontjából fontos. A gyárilag előszigetelt csöveket meleg médiumok (melegvíz, fűtés) szállításánál használjuk, az [[energia]]veszteség minimalizálása végett.
== Rézcsövek szerelése ==
Megkülönböztetünk oldható és oldhatatlan kötéseket.
Oldható kötéseknél az egyes alkatrészek szétválaszthatók és újra összeköthetők. Akkor alkalmazzák, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy karbantartani kell. Oldhatatlan kötést alkalmaznak, ha későbbi oldás nem várható.
{|
! colspan="2" |<strong>Kötéstechnikák</strong>
|-
|<strong>Oldhatatlan kötések</strong>
|<strong>Oldható kötések</strong>
|-
|Lágyforrasztás, keményforrasztás
|Menetes kötés
|-
|Hegesztéses kötés
|Roppanógyűrűs kötés
|-
|Présidomos kötés
|Karimás csőkötés
|-
|Gyorscsatlakozós kötés
|
|}
A rézcsövek leggyakoribb kötésmódja az épületgépészetben a kapilláris forrasztás. Rézcsöveket kétféle eljárással lehet forrasztani:
* Lágyforrasztás
* Keményforrasztás
A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt.
Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja.
A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450 °C fölött, lágyforrasztásnál 450 °C alatt helyezkedik el.
Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kémény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságukat, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak.
'''Keményforrasztást kell alkalmazni: '''
* Gáz-, folyékony gáz- és fűtőolaj vezetékek szerelése esetén
* 110 oC -nál magasabb üzemi hőmérséklet fölött dolgozó vezetékeknél (pl. napenergia- vagy forróvíz előállító berendezéseknél)
* esztrich-ben fektetett padlófűtési csöveknél
'''Lágyforrasztást kell alkalmazni:'''
* ivóvíz installációs csővezetékeknél, 28 mm-ig (bezárólag) terjedő átmérőtartományban
Minden más esetekben mind lágy-, mind keményforrasztás alkalmazható.
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Copper pipes}}
* [http://www.
{{DEFAULTSORT:Rezc~so~}}
| |||